Page 4 - Épületgépész 2020 június
P. 4
Ajánló
Koronavírus, hidrogén, napelemek
A címben megadott három fogalmat a következő gondolatmenet-
tel kapcsolom egymáshoz.
Elgondolkodtam Barótfi professzor úr cikkének záró mondatán,
amelyben az áll, hogy az új koronavírus-járvány alkalmas lehet
arra, hogy dolgainkat átgondoljuk, és ne mindenáron a régi kerék-
vágásba való visszazökkenést keressük, várjuk, tervezzük, hanem
jobb, az eddigi tapasztalatokat is figyelembe vevő, új irányt hatá-
rozzunk el, és ezen az úton kezdjük el tervezni az újra megnyíló
lehetőségeinket.
Ez többek között azt jelenti számomra, hogy saját munkaterületemen, a felsőoktatásban
a járvány elmúltával nem feltétlenül kell visszaállnunk a régi oktatási módszerekre és
megoldásokra. Például a levelező oktatás területén előnyösnek tartanám a távoktatásos
forma megtartását, mivel ezzel a hallgatók számára rengeteg időt (utazás), pénzt (úti-
és szállásköltség) és fáradtságot tudnánk megtakarítani, ugyanakkor lehetővé válna
számukra az órarendjük kedvezőbb kialakítása is. Intézményünkben, a PTE Műszaki és
Informatikai Karán a BSc-szakok levelező hallgatói félévenként az öt konzultációs idő-
szak két napján (péntek és szombat) alkalmanként akár 20 tanórát is felvesznek, ami
számukra elég nagy szellemi megterhelést jelent. Távoktatásos formában ezt a terhelést
egyenletesebben lehetne elosztani, a pénteken túl további hétköznapok késő délutáni
időszakait is felhasználva.
Ugyanakkor a szakmai továbbképzések, megbeszélések, konferenciák esetében is sze-
repet kaphatna az online információátadás, amellyel a járvány alatt éltek is különböző
cégek. Példának okáért részt vettem egy olyan webináron, amelynek az egy napon belül
célszerűen meghirdetett 2 időpontja valamelyikére a világ bármely részéről különösebb
időpontbéli nehézség nélkül csatlakozni lehetett.
Az új koronavírus-járvány terjedése korlátozásának igen aktuális és fontos aspektusát
tárgyalja Várkonyi Nándor Vendéglátó üzletek légkezelőinek üzemeltetése című szak-
cikkében, amelyben a nemrégiben megjelent 213/2020 (V. 16.) kormányrendeletre rea-
gál.
Ha már a koronavírus-járvány új irányokat és új lehetőségeket nyit meg számunkra,
akkor ezek nyilván hatást gyakorolhatnak az energiahordozó-váltásra is. Lapunk egy
néhány évvel ezelőtti címlapsztorijában a következőt írtuk: „Az emberiség mindig elő-
szeretettel használta fel azokat az energiaforrásokat, amelyek a közvetlen környezeté-
ben elérhetők voltak.” Vonatkozik ez a szerzőnk, Szilágyi Zsombor által a jövő
energiahordozójának tekintett hidrogénre is, amelynek alapanyaga a világ jelentős ré-
szén szinte korlátlanul áll rendelkezésre víz és egyéb anyagok formájában. A hidrogén
előállításának egyik módja a célszerűen zöldárammal megvalósított elektrolízis. A nap-
energia pedig – természetesen földrajzi helyszíntől függő intenzitással – olyan mennyi-
ségben áll Földünkön rendelkezésre, hogy az még az Antarktiszon is sikeresen
hasznosítható, természetesen sokkal kisebb áramhozammal, mint, mondjuk, a Szaha-
rában.
A szoláris áramtermeléshez kapcsolódik Horváth Balázs szakcikke, amely a fotovillamos
iparág jelenlegi legfontosabb trendjeit ismerteti, és Barcsik József képes beszámolója
is, amely egy németországi „energiagyárat” mutat be. A megújuló energiaforrások egy
másik fajtáját tárgyalja Fodor Zoltán geotermia-hasznosításról szóló cikke.
Érdemes elolvasni ezt a három szakcikket is!
Dr. Vajda József szakszerkesztő
4 Épületgépész IX. évfolyam – 2020. június
