Megjelent a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet új módosítása az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK). A rendeletnek a megjelenéssel egyidejűleg hatályba lépett módosításai és részben új szerkezete az Országos Építési Fórum javaslatai alapján született. A testület zártkörű, tagjait az előterjesztő Belügyminisztérium illetékesei és a minisztérium által meghívott szakmai szervezetek vezetői alkották. A döntő többségükben építész és építőipari szervezetek mellett, az MMK nevében, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke képviselte a gépész és ezen belül az épületgépész szakmát.

A Magyar Épületgépészek Szövetségnek két szakmai szervezeten, az MMK-n és a Magyar Építőanyagipari Szövetségen (MÉASZ) keresztül nyílt lehetősége észrevételek megtételére, sajnos kevés sikerrel.

A módosított rendelet kétségtelenül egységesebb és áttekinthetőbb a korábbi változatnál. Az új OTÉK-ba beépültek az elmúlt években megjelent különböző, építést érintő rendeletek és egyúttal megszűnt néhány más jogszabállyal való átfedés. Ez utóbbira tipikus példa az épületgépészetet érintő 79 §, amely a gázberendezések elhelyezését – a MÉGSZ javaslatával egyezően – a vonatkozó jogszabályokra, szabványokra és ágazati előírásokra hivatkozással szabályozza, de emellett néhány általános korlátozást felsorol, holott azok a vonatkozó ágazati szabályozásban is szerepelnek.

A rendelet egyértelmű előírásokat tartalmaz az épületgépészetet érintő legfontosabb kérdésekben, mint pl.
- a légudvar, a gravitációs szellőzőkürtő, a gravitációs szellőző csatorna alkalmazási feltételei (70., 71., 72. és 73. §);
- az égéstermék-elvezetők létesítési feltételei (74. §);
- a beépített vezetékhálózatok, berendezések, a vízvezetékek, valamint a szenny- és csapadékvíz csatornavezetékek létesítése (75., 76. és 77. §);
- a hőellátó vezetékek, berendezések létesítési kérdései (78. §);
- a gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételei (79. §);
- a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei (80. §)
- a szellőzés és a légcsere általános szabályozása, a természetes és a mesterséges szellőzésre vonatkozó előírások (90., 91. és 92. §);
- a helyiségek belső hőmérsékletének szabályozása (93. §);
- a tartalékfűtés biztosítási lehetőségei (94. §);
- a kazánhelyiség, valamint a tüzelőanyag- és a salaktároló helyiség kialakítása (100. és 101. §).

Külön megemlítendő az a kedvezőtlen fejlemény, hogy az oldalfali égéstermék-kivezetést a módosított rendelet (74. §) továbbra is tiltja új épületek esetében. Nagyobb baj azonban, hogy a gázfogyasztó készülékek égéstermék-kivezetési feltételei meglévő épületek esetében sem enyhültek (80. §), bár ezt a MÉGSZ-el együtt több szakmai szervezet is hangsúlyozottan kérte, arra hivatkozva, hogy a hatályos rendelkezés indokolatlanul szigorú, szigorúbb, mint az EU országaiban érvényes szabályozás. A szigorú korlátozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi a többszintes épületek döntő többségében a fűtés korszerűsítését. (6 kW hőteljesítményűnél nagyobb lakásfűtő és/vagy melegvízkészítő berendezések égésterméke csak akkor vezethető ki oldalfalon kívülre, ha a kivezetéstől mért 10 m távolságon belül nincs másik épület és a kitorkolási pont fölött, a tőle jobbra-balra mért 2-2 m-es sávban nincs nyílászáró.) A nemzetközileg is elfogadott szabályozást a GMBSZ is tartalmazza.

Érdekes még, hogy a korábban lakásonként kötelező tartalékkémény szükség esetében kiváltható egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával (94. §), ami a kis energiaigényű házak esetében valós alternatíva lehet.

2012. május 29.

Gyárfás Attila

elnöki tanácsadó