Konferenciát rendeztek az épület-energiahatékonysággal és megújuló energia használattal kapcsolatos képzésekről

Sajtóközlemény - BUSH projekt

A tanulmány részleteiben mutatja be azokat a stratégiákat és jogszabályi környezetet, amelyek befolyással bírnak az építésgazdaságra, az épületenergetikai követelményekre és a szakképzés, felnőttképzés irányvonalaira. Varga Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztályvezetője ezért, a konferencián ismertette az Európai Unió 2020-ra kitűzött energiai és klímapolitikai céljait, valamint az energiahatékonysághoz és megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó kormányzati célkitűzéseket. A legnagyobb energiahatékonysági potenciált az épületek felújításában és a fűtési-hűtési rendszerek energetikai korszerűsítésében látja a kormány, tekintettel arra, hogy a 4,2 milliós hazai épületállomány 70 %-a felújításra szorul. Ezért 2030-ra, célkitűzésként jelenik meg az épületállomány fűtési energiaigényének 30 %-os csökkentése.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az ÉMI Nonprofit Kft. elismert szakértők bevonásával készíti el az uniós irányelvekkel összhangban, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, mely fontos iránymutatója lesz a jövőbeni épületenergetikai felújítási programok tervezésének is. A konferencián Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő és egyben a Megújuló Energia Platform és a Magyar Szolár Szövetség elnöke a megújuló energia hasznosításának előmozdítására hívta fel a figyelmet. Beszédében kitért a Megújuló Energia Irányelvben megfogalmazott képesítési és minősítési rendszerek bevezetésének fontosságára, a biomassza, a napenergia és a hőszivattyúk tekintetében.

Palotai Péter a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakmai tanácsadója részleteiben ismertette helyzetfeltáró tanulmányt, amely az építőipari és oktatási valamint képzési intézmények bevonásával készült és szakmapolitikai, valamint képzéssel kapcsolatos kihívásokat, gazdasági akadályokat és humánerőforrás oldali problémákat tár föl, amelyek közül némelyikre, a későbbiekben elkészítendő útitervben, megoldást szeretne kínálni a projekt. Csaknem 300 intézmény megkérdezésének eredményeként elmondható, hogy a nyílászáró szerelő, épületszigetelő, központi fűtés és csőhálózat szerelő, kőműves és az épületgépész technikusok szakmai felkészültségén szükséges javítani, és mindezekre kiemelt figyelmet fordítani.

A konferencia második felében bemutatásra kerültek a tanulmány felnőttképzés helyzetértékelésével foglalkozó, részben megtalálható jelenleg rendelkezésre álló főbb építőipari képzési formák. Kakusziné Körtvélyesi Anikó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében ismertette az Országos Képzési Jegyzék közelmúltban bekövetkezett változásait, különös tekintettel az építőipari ágazatokra. Az új rendszer igyekszik kielégíteni a folyamatos piaci igényeket és ésszerűbb, átláthatóbb képzést biztosítani azáltal, hogy 2012. július hónapban, összességében a korábbi 1303 helyett, 632-re csökkentették a szakképesítések számát. Ennek következtében, a 63 építőipari szakképesítés helyett, jelenleg 29 áll rendelkezésre. Az OKJ gyakorlati tapasztalatait Vlcsko Pál, a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium szakmai főigazgató-helyettese osztotta meg a résztvevőkkel. Előadásában kiemelte, hogy a szakképesítés-ráépülés forma magas óraszáma miatt (olykor 1440 óra) nem alkalmas a munka melletti felnőttképzésben való részvételre. A „Minősített égéstermék-elvezető berendezés építők, szerelők” elnevezésű akkreditált építőipari képzés struktúráját, követelményeit és gyakorlati tapasztalatai Haszmann Iván az ÉMI Nonprofit Kft. tudományos osztályvezetője mutatta be. Tanúsítványt az kaphat, aki az öt napos intenzív képzés után sikeresen vizsgázik, és referencia munkát mutat be. Végül Varga Pál, a Naplopó Kft. ügyvezetője a cég által szervezett „Napkollektoros rendszerek tervezése, kivitelezése” elnevezésű programon keresztül ismertette a vállalati gyakorlat-orientált képzés egy konkrét példáját, amely 6 órás oktatás keretében naprakész tudásanyagot kínál a napkollektoros rendszereket kivitelező vállalkozások munkatársai számára.

Az előadások után, kerekasztal beszélgetésre került sor a konferencia előadóival, ahol élénk vita folyt arról, hogy a megvalósult és bemutatott képzések tapasztalatai alapján milyen képzési rendszer biztosíthatná leginkább a megfelelő szaktudású, folyamatosan képzett szakemberállomány meglétét az EU 2020-as energiapolitikai céljainak teljesülésének figyelembe vételével. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy egy megfelelő - folyamatosan frissülő - szakmai színvonalú iskolarendszerű alapképzésre épülve, egy rugalmas és gyakorlatias továbbképzési rendszer biztosítása szükséges az építőiparban dolgozó szakemberek számára. Ennek megvalósítása lehetséges kötelezően előírt vizsgához kötött hatósági képzés keretében, vagy vállalkozások és szakmai szervezetek összefogásával indított akkreditált továbbképzések formájában is. A projekt további célja, ezen lehetőségek fejlesztésének további vizsgálata és egy útiterv kidolgozása, mely átfogó képzési és tanúsítási rendszer létrehozását, illetve a már meglévőek fejlesztését kívánja elérni.

BUSH projektről bővebb információ a www.bush.hu honlapon található, ahol a konferencián elhangzott előadások anyaga és az elkészült helyzetértékelő tanulmány is hamarosan elérhetőek lesznek. A projekt az Intelligens Energia – Európa program támogatásával valósul meg.