Elkészítette a Nemzetgazdasági Minisztérium a „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra” című tervezetet, valamint ezzel kapcsolatban a szakmai szervezetek képviselőinek előadást tartott Cséfalvay Zoltán államtitkár, az erre az időszakra tervezett uniós források felhasználásáról. A MÉGSZ-nek a minisztérium számára megküldött véleményt az alábbiakban foglaljuk össze.

A tervezet általánosságban tartalmazza az épületgépészetet érintő legfontosabb kérdéseket, kijelöli a magyar gazdaság fenntartható fejlődését szolgáló energiagazdálkodási és környezetvédelmi irányokat. Reményeink szerint ennek a tervnek a megvalósítási hatékonysága jobb lesz, mint a most véget érő tervezési időszakra kidolgozott terveké. Tapasztalataink szerint az alacsony hatékonyság egyik oka a gyakran ideális körülményeket feltételező, esetenként hibás kiinduló adatokat felhasználó tervezés vagy éppen a túlméretezés. Ezek számának csökkentésére szükséges lenne az eddigi gyakorlatnál szigorúbb ellenőrzés úgy a támogatások kifizetése előtt, mint utólagosan, az üzemeltetés során. Érvényesíteni kell a tervező és az üzemeltető felelősségi körébe tartozó követelményeket egyaránt.

A tervezet is megállapítja, hogy hazánk egyik legnagyobb energiafaló szegmense az épületállomány, melynek 70%-a energetikai szempontból korszerűtlen, felújításra szorul.

A Magyar Épületgépészek Szövetségének határozott véleménye, hogy az ésszerűen (épületgépészet és építészet együtt) tervezett épületenergetikai felújításokkal és a korszerű új építésekkel, sokkal rövidebb idő alatt, kisebb ráfordítással és lényegesen nagyobb mértékű hatékonyság növelés érhető el, mint más, általában beruházás-igényes és többnyire kétes eredményű tervek megvalósításával. Az épületenergetikai felújítások nem csak az energia felhasználást és vele a CO₂-kibocsátást, valamint az ország energiafüggőségét csökkentik, hanem hozzájárulnak a tervezetben is megfogalmazott elsőrendű fontosságú célok eléréséhez, nevezetesen a foglalkozás bővítéséhez és a hozzáadott értékű termelés arányainak növeléséhez - az egész építőipar vonatkozásában. Mindezek mellett kiválóan beilleszthető a kormány grandiózus rezsicsökkentési terveibe, hiszen ezek az intézkedések a lakás-rezsi további csökkentését – akár többször 10% – eredményezik.

A megújuló energiaforrások kihasználásának fontosságát elismerve, megemlítjük, hogy különösen ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartjuk a közgondolkozás helyes irányú befolyásolását. Egyes megnyilatkozások alapján sokan „csodafegyvernek” tartják, amivel megoldható a világ minden energia-ellátási problémája. Tudjuk, hogy nincs így és főleg nem belátható időn belül. Elsősorban azért nem, mert a ma ismert megoldások többnyire nagyon drágák, megtérülési mutatójuk rossz, az energiaforrás nem folyamatosan áll rendelkezésre, ezért kis hatásfokkal használhatók ki és nem váltják ki a hagyományos erőműveket.

Egyetértünk tehát a tervezet azon megállapításával, hogy pl. az erdőgazdasági és a mezőgazdasági melléktermékek, valamint a hulladékok energetikai hasznosítása elsősorban helyi, kistérségű igények kielégítésére célszerű. Ide értjük a biogáz felhasználást is. A biomassza energetikai hasznosítása ilyen körülmények között a legnagyobb, közvetlen üzleti haszonnal is járhat.

Nemzetközi tapasztalatok nem igazolják viszont a bioüzemanyagok hazai előállításának szorgalmazását. Kétséges, hogy a környezetszennyező előállítási technológia kezelése nem semmisíti-e meg a bioüzemanyag használatának előnyeit.

A megújuló energiaforrások körében kiemelten fontosnak tartjuk a napenergia felhasználást. Ezzel kapcsolatosan tagegyesületünk, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének szakmai véleményét támogatjuk, amelyet a MÉGNAP megküldött a minisztériumnak.

2013. július 9.

Gyárfás Attila

ügyvezető elnök