A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) 2009. év január elején ajánlásokat állított össze az Országgyűlés Építésgazdasági Tárcaközi Munkabizottsága számára a munkát és foglalkoztatást generáló, a vállalkozások versenyképességét javító, nagy prioritású, válságkezelési teendőkre.

Javaslataik között elsődleges prioritásként szerepelt a komplex energiahatékonyságot és foglalkoztatást növelő és CO₂-kibocsátást csökkentő épületfelújítási programok indítása. Operatív cselekvési keretre – a KÉK Programra - tettek javaslatot, mely beépült az építőipari válságkezelésről szóló 36/2009 sz. Országgyűlési határozatba. A KÉK Program kidolgozására több szakmai szövetség – köztük a Magyar Épületgépészek Szövetsége – és vállalat Projekt Irányító Testületet hozott létre; a program gerincét alkotó tanulmány kidolgozására Dr. Csoknyai Tamás (BME egyetemi adjunktus) kapott felkérést. A KÉK Program egyeztetési változata elkészült, melyet a MÉASZ szakmai-társadalmi vitára bocsátott.

A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program olyan új támogatási rendszer, mely a korábbi rendszerektől független, azokat felváltani hivatott. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Mind a műszaki-környezetvédelmi szempontok, mind az uniós elvárások a komplex energiahatékonysági projektek irányába mutatnak.

A mechanizmus egységes keretbe kívánja foglalni a lakóépületeket és a középületeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést, a komplex projekteket és a kisebb léptékű felújításokat. Az egységes szemléletű rendszeren belül a számításba jöhető projektekkel kapcsolatos sajátosságokat, a különböző célcsoportok érdekeit áttekintve típuspályázatok születtek. A mechanizmus egyik újdonsága a pontrendszer, melynek előnye, hogy különböző skálán mérhető szempontok együttes érvényesítésére alkalmas. A legfontosabb szempont az energiahatékonyság.

A különböző típuspályázatoknál különböző pénzügyi eszközök, finanszírozási megoldások alkalmazását javasolták. Ezek a vissza nem térítendő támogatás, a támogatott hitel, a hitelgarancia és a visszatérítendő támogatás. A kedvezményezett ugyan általában a tulajdonos, de középületek esetén az ESCO konstrukcióknak kulcsszerep jut.

A nagy átbocsátóképességű komplex pályázati rendszer újfajta szervezeti hátteret, működési mechanizmust igényel. Kulcsszerepe a van a rendszerben az újonnan létrehozandó állami tulajdonú non-profit Zöld Banknak, mely feladata a forráskoordináció és a finanszírozási termékek működtetése. A Zöld Bank kapcsolattartó, döntés előkészítő szerve a szintén újonnan létrehozandó Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség, mely egy decentralizált, végfelhasználó központú projektkezelést valósítana meg.

A megvalósítandó projektek és a támogatási rendszer minőségét számos új elem garantálja. Ilyen például a termékek, szolgáltatók és kivitelezők akkreditációs rendszere, a Kiváló Építési Termék védjegyért járó minőségi bónusz.

A KÉK Program „szélessávú és gyors elérésű” pályázati rendszerében 2011-től évente legalább 200 ezer hagyományos építésű és panel lakóépület felújítására, valamint 20-30 ezer alacsony energiafogyasztású új otthon építésére tesznek az alkotók javaslatot. A KÉK Program középület alprogramjában a program 10 éves időtartama alatt valamennyi felújításra szoruló hazai oktatási intézmény, kórház, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hivatali épületeinek energetikai korszerűsítése kivitelezhető.

Az állami és EU-s forrásokból biztosított támogatások évente hozzávetőleg 200 milliárd Ft-ot érhetnek el, mely további 500–700 milliárd Ft nem-állami forrást „mozgat meg”. A KÉK Program „életre keltheti” a magyar építőipart és háttér beszállítóit; évente akár 15-20 ezer új munkahelyeket teremtve az építési termékek gyártói, valamint a projektek tervezői és kivitelezői KKV-k köreiben. A KÉK Program végrehajtásával 10 év alatt 10-12 millió tonna CO₂ kibocsátás takarítható meg, a mérséklődő fosszilis energiafelhasználás egyéb környezetkárosító anyagok kibocsátását is visszafogja. A megújuló épületállomány gyarapítja a nemzeti vagyont és nem utolsó sorban javítja a településképet és az életminőséget.

A program itt letölthető.