A PENTA-KLÍMA Kft. a nemrég átadott XI. kerület Bornemissza téri UNITEF irodaház hőszivattyús rendszerének bemutatására tartott fél napos rendezvényt épületgépész tervezők és beruházók részére június 16-án. A helyszínen működés közben ismertettük azt a geohőszivattyús rendszert, amihez hasonló nagyon kevés működik, majd részletes ismertetést tartottunk a közeli Négy évszak étteremben, fehér asztal mellett.

Amikor valaki gépkocsival elhalad az új Bornemissza téri épület előtt, az első pillanatban egy modern, gyönyörű, emberi léptékű ház képe ragad meg benne. A homlokzatok a mai divatnak megfelelő, időtálló anyagokból és üvegfelületekből állnak – nem a „12 egy tucat” az első gondolata az embernek.

Valóban nem tucatterv, ami alapján épült, de hát hogyan is lehetne az, ahol 100 tervező végzi munkáját nap mint nap. Akik megalkották, nagyon sok részletre kellett, hogy ügyeljenek a munkahelyek kialakításánál annak érdekében, hogy a munkakörülmények segítsék az alkalmazott tervezők munkáját, komfortja pedig szintén illeszkedjen ebbe a körbe.

A mai ember környezetének természethez való viszonya nagyban meghatározza közérzetét. Nem csoda, hiszen saját tapasztalatai, a különféle médiák folyamatosan a különféle környezet szennyezésekről, tragédiákról és energia válság híreiről számolnak be. Emellett folyamatos a környezettudatos, a környezetbarát, a természettel harmonizáló gondolkodás, cselekvés sulykolása is.

Így már a legkevésbé sem lehet csodálkozni azon, hogy megbízóinknak az épület energetikáját tekintve is konkrét igényük volt megújuló energiaforrás felhasználására, a maximális CO₂-kibocsátás csökkentésre, minden lehetséges hő visszanyerésére. A kiváló hőszigeteléssel és az üvegfelületek árnyékolásával sikerült elérni, hogy az épület hővesztesége ne legyen több mint 120 kW, míg hőterhelése 90 kW.

Az épület fűtése, hűtése, melegvíz-előállítása, szellőztetése a jelenlegi technológiai lehetőségek legfelsőbb szintjének megfelelően került megtervezésre és kivitelezésre. A fűtés-hűtés tervezésénél a PENTAPLAN azért alkalmazott négycsöves rendszert, hogy minden irodában, minden helységben az ott dolgozók egyéni igényének megfelelően lehessen fűtési időszakban is hűteni, illetve fordítva. Energetikailag a télen is hűtést igénylő, 30 kW-os szerverteremből kivonandó hő hasznosítása vizes rendszereknél nem túl gyakori az épületgépészetben. Pedig a megoldás elképesztően egyszerű, és mint minden, ami egyszerű, az lehet nagyszerű is.

A rendszer két NIBE F1330 jelű, 60 kW-os hőszivattyút és puffertárolókat tartalmaz mind a fűtési, mind a hűtési oldalon. Talajszonda-oldalon a váltószelepek a következő funkciókat vezérlik:

1. Hőtárolás fűtési üzemhez
2. Hidegtárolás hűtési üzemhez

A fűtőkör hőellátását biztosító tárolónál a hőszivattyúk vezérlése a fűtési előremenő vízhőfokot figyeli. A fűtésoldali keringtető szivattyú juttatja el a szükséges teljesítményt a puffertárolótól a hőleadó felületekig.

Amennyiben a külső hőmérséklet már szükségessé teszi a hűtést, vagy egy adott érzékelő alapján arra igény van, a hűtésoldali keringtető szivattyú indul, és egy keverőszelepen keresztül igyekszik elérni a szükséges előremenő vízhőfokot. Amikor a pufferben a hőmérséklet emelkedik, egy keringtető szivattyú segítségével a szondákban tárolt hideget a puffertárolóba juttatja (passzív hűtés). Amikor a szondák már nem tudják kiszolgálni a passzív hűtést, a rendszer aktív hűtésre kapcsol (a hőszivattyú üzemel).

Amennyiben a fűtési igény alacsonyabb a hőszivattyú által előállított hőmennyiségnél, egy váltószelep egy hőcserélőn keresztül a fűtési puffert a szondákhoz kapcsolja. Így a keringtető szivattyú segítségével a hőfölösleg a szondákba jut. Ez a folyamat befolyásolja a passzív hűtés teljesítményét.

A kapcsolási rajzon látható, hogy igény szerint a rendszerről bármikor – így egyidejűleg is – akár fűtési, akár hűtési igény is kielégíthető. Az épület szervertermének 30 kW-nyi hűtési igényét fűtési időszakban e rendszer hűtési puffere szolgálja ki. A nyári hűtési időszakban a terem hűtését független direkt elpárolgású rendszer látja el, melynek beépítése a 100%-nyi biztonsági tartalékigény miatt egyébként is követelmény volt. A nyári hűtés üzemszerű különválasztását a szondakörök hely miatti behatárolt száma indokolja. Amennyiben a szerver hűtése nyáron is a hőszivattyúkkal történik, túl magas hőmérsékleten alakul ki az egyensúly, ami hatékonyságromlással jár. Ezzel szemben fűtési időszakban a szerverből kivont hő a szondakör részét jelentő hűtési puffert melegíti, emelve ezzel a hőszivattyú primer oldali hőfokát és természetesen ezzel a hőszivattyúk aktuális COP-értékét. Így kerül a szerverből kivont hő a fűtendő helységekbe, vagy éppen a NIBE VPA 300/200 típusú használati melegvíztárolóba.

Az épület HMV-ellátását is a hőszivattyús rendszer biztosítja. A tárolt meleg víz hőmérsékletének beállított minimum alá süllyedése esetén egy váltószelep a HMV-tároló fűtésére irányítja az egyik hőszivattyú egyik körének előremenő vízáramát, egészen addig, míg az a beállított maximum hőfokot el nem éri.

A rendszerhez tartozik még egy sorba kötött 35 kW-os kondenzációs gázkazán, melyet a „vezérgép”-nek kijelölt hőszivattyú indít el olyan esetben, amikor bármi okból a fűtési vagy HMV előállításhoz szükséges hőmérsékletet a hőszivattyús rendszer nem tudja elérni. Teljesítménye úgy került meghatározásra, hogy esetlegesen egy kompresszor kört tudjon teljes körűen pótolni.

A kapcsolási rajzon látható szaggatott vonalak vezérlési vezetékek. A teljes rendszer vezérlését az egyik, vezérgépnek kijelölt NIBE hőszivattyú végzi, beleértve a második, kaszkádolt hőszivattyú működtetését is. Nincs szükség semmilyen további kiegészítő vezérlés megépítésére.

A bemutatóval, a rendszer leírásával remélhetőleg rávilágítunk azokra a hatalmas pazarlásokra, és egyben lehetőségekre, melyek például egy-egy szállodánál, wellness részlegnél, élelmiszer áruháznál és minden olyan helyen fennállnak, ahol egy időben hűtünk és fűtünk egymástól függetlenül. Fűtjük az épületet, a medencét, készítjük a meleg vizet, de ugyanakkor hűtünk más szobákat, közösségi tereket, vagy éppen az élelmiszereket a hűtőpultban. A füstgáz magas, vagy magasabb hőfokon, de megy a szabadba, és a kondenzátorhő szintén oda kerül, anélkül, hogy felhasználnánk őket az ellentétes igény kielégítésére.

A ma és a jövő még kevésbé biztató energia helyzete miatt, valamint a CO₂-kibocsátás csökkentésére való törekvés érdekében is szeretnénk felkelteni a figyelmet, és ajánljuk minden tervező és beruházó figyelmébe, akinek lehetősége van arra, hogy munkájával minél több hasonló jót alkosson a jövő számára.

Szép István, Penta-Klíma Kft.