A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) levélben jelezte észrevételeit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetével kapcsolatban.

A levél szövege itt olvasható:

A tervezet jól átgondolt összeállítás, tartalmazza mindazokat a feladatokat és a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeket, amelyek a kitűzött stratégiai célok eléréshez szükségesek.
A Magyar Épületgépészek Szövetsége elnökségének véleménye szerint van azonban néhány témakör, aminek az anyagban nagyobb hangsúlyt javaslunk adni:

1. A városias, meglévő, többszintes lakóépületek fűtési rendszerei általában rendkívül korszerűtlenek. Az energiahatékonyság kívánatos növelését nemcsak az egyedi (lakásonkénti) fűtések korszerűsítésének egységes kezelése nehezíti, hanem a meglévő kémények rossz, gyakran életveszélyes állapota is. A kémények felújításának költsége rendkívül megnöveli a korszerűsítés költségeit, aminek terheit többnyire a lakók nem is tudják vállalni.
   Erre való tekintettel helyenként, belvárosi környezetben megoldás lehetne a távfűtés bevezetése. Természetesen lakásonkénti szabályozással és fogyasztás-méréssel. Erre ma már elérhető árú berendezések léteznek. Nem kéne sem a gázellátó rendszert, sem a kéményeket felújítani, és jelentősen csökkenne a helyi égéstermék kibocsátás okozta környezetterhelés is.
2. A tervezet nem tárgyalja a lakó-, vagy a közösségi terek szellőztetésével járó energetikai feladatokat. Ezt hiányoljuk, mert a jól szigetelt és csaknem légtömörré tett „hatékony” épületek szellőztetése, a belső komfort és az egészséges környezet megteremtésén túl az épületek állékonysága szempontjából is rendkívüli fontosságú. A mindenkori igényeknek megfelelően szabályozott szellőztetés ezeken túl a szellőztetéssel együtt járó hőveszteség csökkentése érdekében is kiemelt jelentőségű. Főleg a nagyobb közösségi terek, vagy hőkibocsátással járó technológiák helységeinek szellőztetése emellett már ma is csak hővisszanyeréssel tekinthető hatékonynak. A tervezetben is szereplő „közel nulla” energiafelhasználási szint pedig az esetek többségében el sem érhető a kiszellőztetett levegő hőtartalmának hasznosítása nélkül.
3. Kisebb települések környezetében előnyben kellene részesíteni a decentralizált, kisebb egységteljesítményű, közösségi energiaellátó rendszerek létesítését. Elsősorban a helyi adottságoknak megfelelően, biomassza vagy más megújuló energia alapú kiserőművekkel, fűtőművekkel.
4. Csak érintőlegesen említi az anyag a hazai építési-épületgépészeti termékek gyártásának fokozását, erre szükséges lenne hatékony támogatási rendszer kidolgozása.
   Támogatni azonban csak olyan termékek gyártását szabad, amelyek nem csak a felhasználásukkal, beépítésükkel szolgálják az energiahatékonysági célkitűzések elérését, hanem az előállításuk és beépítésük során felhasznált energia, valamint a környezetszennyezést okozó melléktermékek mennyisége is megfelel a korszerűség követelményeinek.

A stratégia kialakításához kérjük a fenti észrevételeink, javaslataink figyelembe vételét.
Minden további kérdésben készséggel állunk rendelkezésre.

Budapest, 2014. október 10.

Gyárfás Attila
ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége