Bár augusztusban számottevő, több mint 13 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal az építőipari termelésben, szeptemberben már csak 7,3 százalékkal bővült ez a mutató az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Összefoglaló több forrásból.

Szeptemberben a KSH adatai szerint az épületek építése tizenkilenc hónapja először csökkent, mégpedig 3,7 százalékkal, míg az egyéb építményeké 17,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a korábbi hónapokhoz hasonlóan az útépítési, vasút-felújítási munkák, valamint a közműfejlesztések jóvoltából.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése – szeptemberben 8,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egyéb építmények ágazat termelése 18,6 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés több mint 40 százalékát adó speciális szaképítés ágazat termelése 7,2 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest.

Kevés az új szerződés, újra lassulhat a lakásépítési piac

A 2014 szeptemberében kötött új szerződések volumene 30 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában – áll a KSH jelentésében. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 22, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 34,6 százalékkal maradt el a 2013. szeptemberi magas bázistól.

Ezzel együtt optimistán kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a legfrissebb GDP-mutatót is, amely 2014 harmadik negyedévében 3,2 százalékkal nőtt meghaladva az előzetes várakozásokat. A növekedést egyébként elsősorban az ipar és a mezőgazdaság húzta. „A GDP-növekedés nemcsak meghaladta az előzetes várakozásokat, hanem szerkezete is kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált” – írta közleményében a szaktárca. Hangsúlyozták, a tartósan stabil növekedési ütem azért is kedvező, mert a nyári szabadságolások okozta ideiglenes ipari termeléscsökkenés, valamint az augusztusban életbe lépett orosz embargó negatív hatásainak ellenére nőtt jelentősen a magyar GDP.

Az elemző szerint ugyanakkor lassulás látszik

„Az egyéb építményeknél látható bővülés a korábbi hónapokban látott trendnek megfelelően a vasút- és útépítéseknek, illetve a közműfejlesztéseknek köszönhető. Az építőipar szerényebb bővülésében főszerepet játszik, hogy az épületek építése csökkent, ami arra utal, hogy a lakásépítéseknél még várat magára az áttörés.” – közölte a Távirati Irodával Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint a szektor jövőbeli teljesítményét meghatározó szerződésállomány sem ad okot az optimizmusra.

Az épületek építésénél a szerződésállomány 13 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az egyéb építményekre vonatkozó szerződésállománynál 24 százalékos növekedés volt. Így az építőipar bővüléséhez továbbra is az egyéb építmények alágazat adhat muníciót. Kedvezőtlen azonban a teljes szektorra nézve egyrészt, hogy a szeptemberben kötött új szerződések állománya 30 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, másrészt az egyéb építmények növekedési dinamikája is lassulást mutat.

Ezt erősítette meg Építési Vállalkozók Országos Szövetségének az elnöke is. Tolnay Tibor úgy véli, az uniós pénzek lehívásának ütemén, valamint az új építőipari vállalkozásokat érintő pályázatok kiírásán sok minden múlhat. Az elnök az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, a lakásépítésben változatlanul nem indult be a pozitív folyamat, és hiányoznak az ágazatból a magánmegrendelése is.

A szakképzett munkaerő köddé válik?

Mindeközben az egész országban mára húsbavágóan érezhető, hogy a minőségi munkát nyújtó szakmunkások javarésze külföldön, elsősorban Németországban és Ausztriában vállalt munkát, így a hazai magán építőipari beruházásokat tervezők egyre nehezebben találnak megbízható kivitelezőt.

Bár a szakemberek dicsérik a tervezett duális képzés elindítását, az első eredmények csak évek múltán várhatók, így a hazai vállalkozásoknak is fel kell készülniük a szakemberhiányra, amely újabb csapás lehet az amúgy sem túl bíztató ágazat helyzetére.