Két európai uniós rendelet (direktíva) alapján 2015. szeptember 26. után már csak olyan helyiségfűtő és kombinált (fűtés és melegvíz-termelés) készülékek, valamint vízmelegítők hozhatók forgalomba, amelyek a rendeletekben részletezett szigorú energiahatékonysági és a hangteljesítmény-szintre előírt követelményeknek megfelelnek. A nitrogén-oxid-kibocsátási határértékekre vonatkozó szabályozás „csak” 2018. szeptember 26-án lép hatályba.

A 813/2013EU és a 814/2013EU rendeletek a legfeljebb 400 kW mért (névleges) hőteljesítményű helyiségfűtő és kombinált fűtőberendezések (813/2013EU), valamint a vízmelegítők és a 2000 liternél kisebb űrtartalmú melegvíz tároló tartályok (814/2013EU) környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali, illetve üzembehelyezési követelményeket állapítják meg, de nem vonatkoznak a szilárd tüzelőanyaggal és a főleg biomasszából előállított biogázzal üzemelő készülékekre, valamint a legalább 50 kW maximális elektromos teljesítményű kapcsolt helyiségfűtő berendezésekre.

A rendeletek minden EU-tagállamra vonatkoznak, tehát hazánkra is – függetlenül attól, hogy addig megjelenik-e a végrehajtást szabályozó nemzeti jogszabály. Kivételt a rendelet – átmenetileg – csak a gyűjtőkéményekbe kötött, gravitációs égéstermék elvezetéssel rendelkező készülékekkel tesz. Tehát ilyen beépítésre továbbra is forgalomba hozható lesz a jelenleg érvényes nemzeti szabályozásnak megfelelő kivitel. (Mindaddig, amíg a folyamatban lévő fejlesztések eredményeként erre megfelelő készülék piacra nem kerül.)

A rendelet hatályba lépése előtt üzembe helyezett készülékekre az új rendelet értelemszerűen nem vonatkozik. Nem egyértelmű viszont, hogy a forgalomba hozatali tilalom csak a szeptember 26-a után gyártott készülékekre vonatkozik-e. A gyártó, vagy a kereskedő (importőr) raktárában lévő, a jelenlegi forgalmazási feltételeknek megfelelő készülékek ebben az esetben még forgalomba hozhatók és üzembe helyezhetők lennének szeptember 26-a után is. Ez az értelmezés lenne elfogadható.

Fontos figyelembe venni, hogy a rendelet hatályba lépése után a készülékek energetikai hatásfokát nem az eddig szokásos alsó fűtőértékkel kell számolni, hanem a kondenzációs hőnyereséget is figyelembe vevő, felső fűtőértékkel (bruttó fűtőérték, GCV), azaz az égéshővel. Megszűnnek tehát a „100% feletti hatásfokú” készülékek. A rendelet emellett a helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok esetében külön követelményt ír elő a névleges terhelésen mérhető hatásfok és a 30%-os részterhelésen mérhető hatásfok százalékban kifejezett, súlyozott átlagára (szezonális hatásfok).

Nézzük a szeptember 26-án életbe lépő követelményértékeket:

1. Helyiségfűtő és kombinált tüzelő kazánok esetében

a) A legfeljebb 70 kW hőteljesítményű berendezések /kivéve b) pont/ helyiségfűtési szezonális hatásfoka nem csökkenhet 86% alá.

b) A legfeljebb 10 kW hőteljesítményű, B₁ típusú fűtőkazánok és a legfeljebb 30 kW hőteljesítményű, B₁ típusú kombinált kazánok szezonális hatásfoka nem csökkenhet 75 % alá.

c) A nagyobb, mint 70 kW és legfeljebb 400 kW hőteljesítményű berendezések 100%-on mért hatásfoka nem csökkenhet 86% alá, míg a 30%-on mérhető hatásfokuk nem csökkenhet 94% alá.

2. Elektromos helyiségfűtő kazánok és elektromos kombinált kazánok (CC=2,5):

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 30% (2017.09.26 után 36%) alá.

3. Kapcsolt helyiségfűtő berendezések:

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 86% (2017.09.26 után 100%) alá.

4. Hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat:

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 100% (2017.09.26 után 110%) alá.

5. Alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk:

A szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 115% (2017.09.26 után 125%) alá.

6. Kombinált fűtőberendezések vízmelegítési hatásfoka:

A vízelvételi teljesítménytől függően nem lehet alacsonyabb, mint 22-32% (2017.09.26 után 32-64%).

7. Hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések (max. 70 kW) hangteljesítményszintje:

A mért hőteljesítménytől függően nem haladhatja meg a 60-80 dB (beltérben), illetve a 65-88 dB (kültéren) értékeket.

A nitrogén-oxid kibocsátására vonatkozó követelmények 2018. szeptember 26-ától:

1. A gáznemű tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 56 mg/kWh (a tüzelőanyag-felhasználás GCV-ben kifejezve).
2. A folyékony tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 120 mg/kWh (a tüzelőanyag-felhasználás GCV-ben kifejezve).

A rendelet a fentieken túl szabályozza az egyéb energetikai célú berendezések és felépítésű berendezések tervezési és forgalomba hozatali feltételeit is.

Külön szabályozza a rendelet a gyártónak a forgalomba hozott készülékkel kapcsolatos tájékoztatási és dokumentálási kötelezettségeit, sőt még a készülék életciklusa utáni szétszerelésre és újrahasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó tájékoztatást is a gyártó kötelességeként írja elő.
Táblázatosan szerepelnek a rendeletben a tervezéshez szükséges referencia értékek és a terhelési profilok.
A 814/2013EU rendelet külön szabályozza az elsősorban háztartásokban és a kereskedelmi ágazatban használatos vízmelegítők és melegvíztároló tartályokra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeket, beleértve a napenergiával és a hőszivattyúval üzemeltetett berendezéseket is.
A melegvíztárolókra előírt hőtárolási veszteség új határértéke a többi készüléktől eltérően csak 2017. szeptember 26-tól hatályos.

Ebből a csak a legfontosabb szempontokat kiemelő kivonatból is látható, hogy az új szabályozásnak kizárólag a ma ismert legkorszerűbb, kiváló minőségű berendezések felelnek meg. A helyiségfűtő gázkazánok körében – a lehetséges kivételektől eltekintve – pedig csakis a zárt rendszerben üzemelő, kondenzációs kazánok. Erre való tekintettel is nagyon sürgős feladata a hazai jogalkotásnak a rendeletben megfogalmazott „forgalomba hozatali illetve üzembe helyezési” fogalom pontosítása. A kettő ugyanis időben is nagyon eltérő tevékenység, a kettő együtt nem teljesíthető 2015. szeptember 26-án.

Mindemellett a rendeletek több olyan előírást is tartalmaznak, amelyek hazai betartásához és betartatásához részletes elemzésen alapuló végrehajtási rendelet szükséges. Az idő viszont sürget!

2015. január 27.                    

Gyárfás Attila ügyvezető elnök, MÉGSZ