A nagy energiaforduló című konferencia fő témája a 813/2013/EU és a 814/2013/EU rendeletek hazai végrehajtásának szabályozása és a bevezetés várható hatásainak elemzése volt.

A bevezetőben a konferencia főtámogatójának, a MERKAPT Kft.-nek képviseletében Szilágyi László az alábbi fogalmakat tisztázta:
- ErP: Energiával kapcsolatos termék, ami az energiafogyasztásra hatást gyakorol.
- Forgalomba hozatal: A gyártó (vagy az importőr) általi elsődleges forgalomba hozatal, amikor a termék először megjelenik az EU piacán.
- Forgalmazás: A termék forgalomba hozatalát követő továbbadása kereskedőknek vagy végfelhasználónak.
- Használatba vétel: A termék rendeltetésszerű állapotban történő, első átadása (üzembehelyezése) a végfelhasználónak.

A kb. 150 főnyi hallgatóság a legnagyobb érdeklődéssel Marczinkó Zoltán István helyettes államtitkár (NGM) előadását várta, vajon döntött-e a Kormány a 65/2011.(IV.15.) rendelet hetek óta napirenden tartott módosításáról? Nos, mint kiderült, döntött.

Marczinkó úr a gazdaság hazai állapotának, eredményeinek ismertetése után bejelentette, hogy az EU- rendelet adta lehetőségeket kihasználva, a Kormány engedélyezi, hogy a 2015. szeptember 26. előtt forgalomba hozott, de a 813/2013/EU rendelet előírásaink még nem megfelelő hatékonyságú gázkészülékeket a forgalmazók még forgalmazzák, azzal a feltétellel, hogy a használatba vételük, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónál (20m³/ó gázfogyasztás alatt), legkésőbb 2016. július 1. előtt megtörténik.

Látványos, példákkal illusztrált prezentációt tartott Stefan Vötsch úr, a Robert Bosch GmbH ErP projekt vezetője az energiahatékonyság növelésének érdekében kitűzött feladatok teljesítéséről és az eredmények piaci kommunikációjának módjairól és formáiról.

Versits Tamás (elnök, MGVE) „A nem kondenzációs gázkészülékek kivezetésének piaci, társadalmi hatásai, várható nehézségek” című előadásában kiemelte az érintett szakmai réteg és főleg a felhasználók számára elengedhetetlen, hiteles tájékoztató kampány fontosságát.

Fazakas Miklós (elnök, MSZT gázkészülék bizottság) a legújabb, fűtőberendezésekre vonatkozó ErP rendeletet ismertette, különös tekintettel az un. lokális fűtőberendezésekre. (Lokális fűtőberendezés, amelyik a hőteljesítményének legalább 6%-át közvetlenül a felállítási helyiség fűtésére adja le.)

Prikk Imre (ügyvezető, Bravo-Gáz Kft.) és Gáspár Szandra (Bosch) bemutatta, hogyan készíthető el egy új energiarendszer (70 kW alatt) energiahatékonysági címkéje?

Az előadásokat követő első panel-beszélgetés kérdése: És ha nincs pénz a korszerűbb készülékekre? Résztvevők: Foltányi Márton (régió igazgató, Raiffeisen Bank), Süveges Szabó László (CASON), Seidl Gábor (ügyvezető igazgató, Vaillant-Saunier Duval Kft.) és Szalai Gabriella (programigazgató, MEHI).
A beszélgetés keretében elhangzott, hogy várhatóan nőni fognak az energiahatékonyságot növelő beruházások EU-forrásai, ezen belül lehetőség lesz a lakossági támogatásra is. A támogatás igénybevételének feltétele lesz a tényleges megtakarítás igazolása. Továbbra is a komplex felújítások támogatása a cél, de lehetőség lesz a felújítás lépésenkénti, szakaszos megvalósítására is. A felmérések igazolták, hogy az energia megtakarítást eredményező felújítások közül, az egységnyi beruházásra eső megtakarítás mértéke a fűtési rendszer korszerűsítésével a legnagyobb. A tényleges megtakarítás mérhetőségét és ellenőrzését szolgálhatja az okos mérők alkalmazása. A hazai lakásállomány tekintetében a családi házak, mint a leginkább energiapazarlók, szorulnak a leginkább felújításra. A beruházások finanszírozási lehetőségeit javítják a lassan újra beinduló hitelezési formák, köztük elsősorban a gyakorlatilag önrész nélküli, havi megtakarításból fizethető lakástakarék. Szükség lenne a hitelezés feltételeinek és következményeinek az eddigieknél komolyabb tudatosítása a hitelezők számára.

A második panel-beszélgetés témája: Kit hogyan érint a szeptember 26-i átállás. Résztvevői: Endrődy Eszter (üzletágvezető, Bosch Termotechnika), Kocsis Krisztián (FŐKÉTÜSZ) és Szalai Levente (Kiállítási igazgató, CONSTRUMA). A beszélgetésből egyértelmű, hogy a Bosch már egy éve folyamatosan elkezdte a hazai átállásra történő fölkészülést, amihez minden támogatást megkapott a németországi anyacégétől. A fölkészülés mára befejeződött, készen állnak az életbelépő rendelkezések maradéktalan teljesítésére. Ugyanígy készül a CONSTRUMA, a jövő évi kiállításain kiemelt szerepet szán az új energiahatékonysági követelményeknek való megfelelés bemutatásának. A kéményseprő szolgáltatást az energiaforduló közvetlenül „csak” annyiban érinti, hogy a fokozott műszaki követelményeknek történő megfelelés több munkával és nagyobb felelősséggel jár, ami magasabb színvonalú szakmai képzettséget és korszerűbb eszközöket igényel. A feltételek megteremtéséhez még több erőforrás szükséges.

Záró előadásként Kocsis László (műszaki igazgató, Samsung Elektronics Magyar Zrt.) bemutatta a Samsung fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmazható hőszivattyúit.
Az épületgépész szakmát képviselő tervezők, kivitelezők és készülékgyártók nagy érdeklődéssel hallgatták az előadásokat, amelyekből sok hasznos tapasztalat segítheti minden érintett számára a zökkenőmentes átállást a magasabb energiahatékonyságú energetikai rendszerek tervezésére, szerelésére és üzemeltetésére egyaránt.

Legfontosabb természetesen a helyettes-államtitkári bejelentés volt, ezzel vált különösen jelentőssé a konferencia. Kissé hiányolható a gázszolgáltatók részvétele, hiszen a gáztervek engedélyezése és a berendezések műszaki-biztonsági ellenőrzése számukra is új szemléletet igényel.

2015. szeptember 19.

Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége