Az épületenergetikai korszerűsítési forrásbiztosítás lebegtetése visszaveti a beruházói döntéseket

A hazai építőanyag gyártók álláspontja szerint egyértelmű kormányzati üzenetre van szükség arra nézve, hogy mikortól, milyen összegű és támogatási intenzitású támogatási konstrukciókra számíthatnak a lakossági beruházók, amellyel az önerőt és a banki forrást kiegészíthetik - különösképp, hogy jelentős LTP megtakarítások szabadulnak fel az idén, amelyek a hazai épületállomány épületenergetikai korszerűsítésére fordíthatóak.

A MÉASZ elnöksége szerint változatlanul fennáll, hogy további források és intézkedések szükségesek a több, mint egy éve csökkenő szerződésállomány trendjének megfordításához; a tavaly elkezdődött magasépítési szegmens erősödésének fenntarthatóvá tételéhez.

A felújításhoz elengedhetetlennek látszó, már kommunikált épületenergetikai pályázatok nagy volumenű kiírása egyre jelentősebb mértékben csúszik.   2014 végétől mostanáig az Otthon Melege Program 10 milliárd forintos keretösszeggel egyelőre csak a társasházak korszerűsítését célozta. A pályázati befogadási időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci igények az akkor rendelkezésre álló keret többszörösét tették ki.

A Kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020-ig a lakóépületekre vonatkozó 38,4 petajoule megcélzott megtakarításból 17,6 petajoule-t a családi házak felújításával kívánja elérni (ezen épületek mintegy ötödének felújításán keresztül).

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint a családi házak az összes lakás 61%-át teszik ki. Ezzel szemben a lakóépület állomány közel felét kitevő családi házas szegmensre vonatkozóan egyelőre nem jelent meg pályázati kiírás, pedig ez az a szegmens,

• amelyikben egységnyi beruházással fajlagosan igen jelentős energiamegtakarítást lehet elérni,
• ahol a NÉeS-ben is hivatkozott kormányzati felmérések szerint a leginkább rendelkezésre áll a szükséges önrész, valamint a korszerűsítési szándék is - különösen a vidéki megyeszékhelyeken található, 100 m2 körüli családi házak esetében.
• amely a legtöbb fajta szakipari kivitelezési munkát teszi lehetővé, elősegítve a helyi foglalkoztatást
• amelyben a legtöbb fajta építőanyag és építési termék számlás beépítése növelhetné a minőségi épületállomány kialakítását és a költségvetési egyenleget egyaránt.

A várható további ösztönzők, támogatások bejelentésének "lebegtetése" a piaci visszajelzések szerint ahhoz vezet, hogy a lakossági beruházók elhalasztják beruházási döntéseiket.

Ennek oka az, hogy a lakossági beruházók elsősorban három tényezőből jutnak korszerűsítési forráshoz: (i) önrész, amely többnyire a lakáspénztári megtakarításokat jelenti (ii) banki hitel (iii) továbbá a már több alkalommal részleteiben is kommunikált lakossági energiahatékonysági pályázatok.

A döntések lebegtetésének tovább jelentős hátránya, hogy

• 2010-ben 5 évre megkötött, korszerűsítésre is fordítható lakástakarékpénztári szerződések keretében elérhető források most állnak rendelkezésre. A MÉASZ értesülése szerint több száz milliárd forintnyi e célra fordítható összegről van szó, amelynek töredéke is jelentős mértékben lenne képes javítani a 2015-2016-ra vonatkozó épületenergetikai megújítási folyamatot, valamint az építőipar általános teljesítményét is. Az LTP-kben lévő összegek önmagukban általában nem elegendőek komplexebb korszerűsítésekre, együttes felhasználással ezek azonban nem aprózódnának el kisebb hozadékú részfelújításokra.
• az évi lehetséges energiamegtakarítás elvész, ha nem valósul meg - "amit ma megtakarítunk, nem tudjuk holnap megtakarítani" ez pedig nemzetgazdasági hátrányt is jelent.  
• a kivitelezési munkák ütemezhetősége romlik azzal, hogy a döntések hiányában későbbi időszakra tolódik ki a beruházás, amely ahhoz vezet majd, hogy az egyelőre még belföldön dolgozó kivitelezők nem tudják majd az összes igényt kiszolgálni, így a forráskihasználás is megnehezül.

A hazai építőanyag gyártók álláspontja, hogy egyértelmű kormányzati üzenetre van szükség arra nézve, hogy mikortól, milyen összegű és milyen támogatási intenzitású támogatási konstrukciókra számíthatnak a lakossági beruházók, amellyel az önerőt és a banki forrást kiegészíthetik.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről röviden:

A MÉASZ célja a hazai építőanyag- és építési termék gyártók piaci és szabályozási környezete fejlesztésének elősegítése társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten, valamint kommunikáción keresztül. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A hazai építőanyag- és építési termékgyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdaságban.

Szarka László, ügyvezető
Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

További információk a MÉASZ-ról