Az évente megrendezett kétnapos konferencia idén novemberben, Siófokon is nagy érdeklődést váltott ki. A csaknem ötszáz résztvevő az első nap plenáris ülésén és az ezt követő délutáni, valamint a másnapi szekcióüléseken hallgatta meg a hazai gázkereskedelem, a gázhálózat és a földgáztárolás helyzetének és az elmúlt időszakban bevezetett szabályozásoknak az értékelését, valamint a tapasztalatok alapján javasolt fejlesztési irányokat. Külföldi előadóktól is elhangoztak előadások a témakör közép-európai vonatkozásairól és a nemzetközi piaci integráció kérdéseiről.

Külön szekció foglalkozott a gázipari szabályozások aktuális műszaki kérdéseivel. A szekció elnöke Csallóközi Zoltán (ETE) volt. Itt hangzott el Soós Gábor (TIGÁZ DSO, ügyvezető igazgató) előadása az elosztói engedélyesek szabályozási és gazdálkodási változásairól és a témához kapcsolódóan Kállai László (TIGÁZ DSO, minőségellenőrzési vezető) beszámolója a szabálytalan gázvételezők újabb trükkjeiről és az ellenük tett intézkedésekről, valamint dr. Szilágyi Zsombor (MMK Gáz- és Olajipari Tagozata) előadása „Okos mérés jövője a gáziparban” címmel. Mindegyik előadás említette az új kWh-alapú elszámolással és a bevezetésre váró távleolvasással kapcsolatos feladatokat, szabályozási kérdéseket.

Az épületgépész szakmát 3 előadás képviselte: Versits Tamás (MGVE, elnök) az új energiahatékonysági EU-rendeletek forgalomba hozatali és üzembe helyezési szempontjait ismertette, köztük a készülékekre és a rendszerre érvényes energiahatékonysági címkékkel szembeni követelményeket és azok jelentését.

Kocsis Krisztián (FŐKÉTÜSz Kft.) a kéménybe kötött gázkészülékek műszaki-biztonsági felülvizsgálatának szomorú tapasztalatait ismertette. A kéményseprő közszolgáltató által végzett ellenőrzések eredménye ugyanis, hogy a lakossági felhasználók döntő többsége még csak nem is ismeri a felülvizsgálat fogalmát.

Gyárfás Attila (MÉGSZ, ügyvezető elnök) előadása „Gázkészülékek egyszerűsített cseréje a tervezői-kivitelezői gyakorlatban” címmel hangzott el. Az előadó ismertette a MÉGSZ által az épületgépészek körében végzett felmérés eredményét.

Az ötven beérkezett kérdőív alapján levont következtetések:

Az „előnyös-e az egyszerűsített eljárás a felhasználók és a szerelők számára, valamint hogy fokozza-e az energiahatékonyságot és növeli-e a műszaki biztonságot” kérdéscsoportra adott válaszok 90%-a hasznosnak tartja a bevezetett eljárást. A 10% „nem” válasz viszont megmutatta, hol kell fejleszteni a rendszert. Egyik ilyen terület a jogosultság személyi feltételeinek kibővítése a mestervizsgával nem rendelkező, de közép- vagy felsőfokú szakmai végzettségű gázszerelők bevonása az eljárásba, mellyel a válaszadók nagy többsége egyetértett. (A nem egyetértők a gyakorlat hiányára hivatkozva nem támogatták a javaslatot. Ők feltehetően nem vették figyelembe, hogy a sima gázszerelői jogosultság megszerzésének már alapfeltétele a 3 éves szakmai gyakorlat.)

A válaszolók döntő többsége támogatta azt a javaslatot is, hogy az egyszerűsített eljárás alkalmazhatóságát terjesszük ki a nem a készülékkel együtt tanúsított csőrendszerek beépíthetőségére is, természetesen a gyártó által megadott, készülék-specifikus méretezési-kiválasztási segédletnek megfelelően.

A „rendelkezik-e jogosultsággal” kérdésre a válaszadók csak 35%-a válaszolt igennel, 40% viszont jellemzően azért nem rendelkezik, mert nincs mestervizsgája (mérnök vagy technikus), a többiek viszont azért nem, mert nem szerelők (tervezők).

A válaszok összesítéséből az is kiderül, hogy a válaszolók közül jogosultsággal rendelkező összesen 18 fő, csupán néhány száz esetben végzett egyszerűsített eljárással készülékcserét. Ami a vártnál kevesebb. Ebből viszont az is következtethető, hogy még mindig sok a fekete szerelés, tehát ebben a tekintetben az új szabályozás még csak részben érte el a célját. Remélhetőleg ezen is javítani fog az említett módosítási javaslat várható hatályba lépése.

Gyárfás Attila, ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége