Nap-, szél- és geotermikus energiák, biomassza-hasznosítás a IV. Megújuló Energia Szakmai Napon |
Sűrű és gyorsan pergő szakmai programon vett részt az a több mint 200 épületgépész és villamos szakember, akik a MÉGSZ által szervezett szakmai napra ellátogattak november 15-én a budapesti Lurdy Ház konferenciaszintjére. Ráhangolódásként Varga Katalin a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal munkatársa mutatta be a hazai megújulóenergia-helyzetképet. A megújulók felhasználását továbbra is lassú haladás, egyes területeken stagnálás jellemzi, a hivatal bizonyos területeken (hőszivattyúzás, napkollektorok) csak becslésekkel rendelkezik. A bevezető előadás utáni első szakmai blokk a biomasszahasznosítás volt, amelyet Boronkai Miklós, az Öko Valentia Kft. ügyvezetője kezdett. Más berendezések mellett biomasszakazánok együttműködését mutatta be hőszivattyúval. Ezek a hibrid rendszerek már családiházas méretben is reális megoldást jelentenek. Az Uniferro két előadója, Pödör Csaba és Bohár Géza azt emelte ki, hogy a 70 éves, nagy múltú hazai cég alapvetően a konkrét igények nyomán egyéni biomasszakazánokat gyárt a vevőinek. Ha rossz a hatásfok, akkor az első kérdésünk a fa minőségére vonatkozik, mondta Páger Szabolcs a HERZ műszaki tanácsadója, aki számos értékes biomassza-felhasználási tapasztalatot osztott meg a hallgatósággal. Tamási város geotermikus településfűtési rendszerének szabályozását mutatta be Kiss Imre a Szabályozó és Kompenzátor Kft. ügyvezetője. A Tolna megyei városban egy termálkút hőjével 17 önkormányzati intézményt fűtenek, amelynek üzemeltetése és szabályozása számos érdekes és tanulságos szakmai megoldást igényelt. A levegős hőszivattyúk képességeiről és korlátairól Tóth István a Planning és Trading Kft. műszaki igazgatója tartott fontos elméleti részleteket is felvonultató prezentációt. Hőszivattyú és/vagy kondenzációs hőtermelő c. előadásában Versits Tamás, a Weishaupt WWP SPLIT 7kW levegő-víz hőszivattyú üzemeltetési paraméterein keresztül szemléletesen mutatta be azokat a tervezői és üzemeltetői szempontokat, amelyek figyelembevételével a hőszivattyús (esetenként egy kondenzációs kazánnal kiegészítve) fűtési rendszer, 10 éven belüli megtérüléssel megvalósítható. Hűtés megújuló energiával címmel Misinkó Sándor, a Hajdu Zrt. üzletágvezetője ismertette a cég adszorpciós hűtő berendezését. A napkollektorokat és napelemeket is tartalmazó trigenerációs rendszer a jövő hűtési technológiája lehet. A Zehnder hővisszanyerő szellőztető rendszereinek legfontosabb tervezési szempontjairól tartott előadást Tóth István. Ismertette a keresztáramú és az ellenáramú hőcserélők legfontosabb jellemzőit, köztük a nedvesítésre is alkalmazható entalpia hőcserélőt is. Külön kiemelte, hogy az új energiacímkézés alapján az egyes hővisszanyerők értékelhetően összehasonlíthatók. A délutáni program a Dimplex levegő-víz hőszivattyúk bemutatásával kezdődött, amelyet német munkatársa közreműködésével Darvas István, a Mile Kft. képviselője tett meg. Szélenergiával ingyen áram címmel Kelei Zita mutatta be a Wind-Electric új, függőleges tengelyű szélgenerátorait, amelyek kis szélben is hatékonyan és zajtalanul működnek. Legnagyobb előnyük a kis helyigény. Megtérülésük a napelemes beruházás idejének fele, és 50 kW alatt nem engedélykötelesek. A szegedi geotermikus kaszkádrendszer megvalósításának körülményeiről és üzemeltetési tapasztalatairól számolt be Lajkó Csaba (GEOSZ Kft.) Az összesen 40 hőközponton keresztül 8,9 MW teljesítményű fűtésre alkalmas két rendszer látja el a mai napig Szeged belváros és Újszeged középületeinek jelentős részének fűtését. Az energiakonténer létesítési projektjéről hallhattunk előadást Hajdú-Benkő Zoltántól, az E.ON termékfejlesztőjétől. A mobil, szigetüzemben működő energiaellátó konténer a kiépített elektromos hálózattól távol fekvő fogyasztók kiszolgálását teszi lehetővé. Az alapvetően napelemes rendszer - ha a pillanatnyi áramigény ezt lehetővé teszi - feltölti a konténerbe telepített akkumulátorokat, amelyek napi 10 kWh fogyasztás esetében 2 napig képesek ellátni árammal a fogyasztót. Többlet kapacitást biztosít ezen felül egy üzemanyagcella, amelyik az akkuk feltöltése után kezdi a hidrogéntermelést. A palackokban tárolt hidrogénnel még további 10 napig elektromos ellátás biztosítható. A napenergia-helyzetképről számolt be Varga Pál MÉGSZ-alelnök, MÉGNAP-elnök. Előadása szemléletesen bizonyította, hogy Magyarország nem használja ki a napenergia hasznosítási lehetőségeit, a környező országokhoz képest is jelentős a lemaradásunk ebben a tekintetben. A napelemes rendszerek megvalósításában sokat segít, hogy a megtermelt, de fölösleges villamos energia a meglévő hálózatra visszaterhelhető. Ehhez hasonló, a tényleges felhasználást mérő támogatási forma nagyon hiányzik a napkollektoros energiahasznosítás területén. Képes beszámolónk: További fotókat talál a rendezvényről a honlap galériájában, |
Módosítás dátuma: 2022. március 28. hétfő, 12:48 |