A Visegrádon megtartott rendezvény elsőnapi plenáris ülésén a gázipar és az energetikai szakterület tekintélyes szakértői a felméréseken alapuló kutatásaik eredményeként ismertették az energetikai ipar, és ezen belül a gázszolgáltatás előtt álló fejlesztési-fejlődési lehetőségeket.

Hiezl Gábor (Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.), dr. Molnár László (Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület), Zarándy Tamás (Századvég Gazdaságkutató) és dr. Kaderják Péter (Corvinus Egyetem) szemléletes előadásai egyértelműen kimutatták, hogy a világ és Magyarország energiaigénye is a következő évtizedekben biztosan nőni fog, de ezen belül hazánkban tovább csökken a gázenergia felhasználásának részaránya. A földgáz azonban Európában ezzel együtt az egyik meghatározó energiaforrás marad, továbbra is elsősorban az oroszországi lelőhelyekre támaszkodva. A hozzáférési lehetőséget tovább bővíti a tervezett Északi Áramlat 2 vezeték megépítése, amelyik Ukrajnát elkerülve Németországon keresztül egészíti majd ki elsősorban Közép-Európa gázellátását.

Az előadásokon elhangzott, hogy a határainkon átmenő, kétirányú összekötő vezetékek nincsenek eléggé kihasználva, bár nagy előnyük, hogy létesítésük nagyon kedvezően javította Magyarország alkupozícióit a gázimport ártárgyalásain. Annyira, hogy pl. a szlovák-magyar beruházás költségei az import ár csökkenésének köszönhetően már meg is térültek.
A klímavédelmi követelmények teljesítésére Európa országai gazdasági lehetőségeiknek megfelelően törekednek, de a megújuló energiaforrások felhasználásának továbbra is számos akadálya van. Ezek elhárítására intenzív kutatás folyik világszerte, azonban eredményeik alkalmazásba vételéig a fosszilis energiaforrások kihasználása megkerülhetetlen.

A délutáni Rendszerüzemeltetési szekció keretében hallhattuk dr. Kovács Kornél (Szegedi Tudományegyetem) előadását a biogáz előállításának korszerű technológiájáról. A professzor kihangsúlyozta, hogy ahol adottak a lehetőségek, ott a biogáz energetikai hasznosítását akkor is érdemes bevezetni, ha országos viszonylatban ez nagyon kis hányadot képvisel.
Kihasználatlan lehetőségekről szólt a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület elnökének előadása. Domanovszky Henrik szerint a közúti közlekedés okozta levegőszennyezés nagy mértékben csökkenthető lenne a sűrített földgáz (CNG) és a cseppfolyósított földgáz (LNG) hajtású járművek elterjedésével, aminek működőképességét nemzetközi referenciák is bizonyítják.
A vezetékes földgázellátás elosztóvezetékeinek műszaki-biztonsági szabályozásáról, a biztonsági kockázatok jelentős csökkenéséről számolt be Chován Péter (FGSZ Zrt.).
A hálózati és mérési veszteségeket (HMK) elemezte előadásában Bali Gábor, aki megkülönböztette a mérési és a csak számítható vagy becsülhető veszteségeket, valamint az indokolt és a hatóság által elismert veszteségeket.

Színesítette a programot Veresegyházi Béla (VGF), aki a megrendelő meggyőzésének szociál-pszichológiai módszerét mutatta be, amellyel a lehető legjobb megoldásra „beszélhető rá”.
Innovatív közműfelmérési és tervezési módszert mutatott be Cserkúthy András (GLT Scan&Plan). A 3D lézerszkenneres felméréssel rendkívül gyorsan és pontosan mérhetők fel meglévő rendszerek, vagy tervezhető meg egy rendszer bővítése, átalakítása. A külső téri rendszerek felmérése drónnal történhet.

A második napi Gázfelhasználási Szekció bevezető előadásában dr. Szunyog István (Miskolci Egyetem) a 813/2013 EU rendelet energiahatékonyság növelésére, a berendezések hatásfokára vonatkozó követelmények pontatlanságaira hívta föl a figyelmet, kihangsúlyozva, hogy az értékek csak laboratóriumi körülmények között ellenőrizhetők.
A gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kötelező műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos jogi és gyakorlati ellentmondásokat elemezte dr. Szilágyi Zsombor (MMK Olaj- és Gázipari Tagozat). Megállapította, hogy a miniszteri rendelettel szabályozott eljárási rend alkalmatlan a műszaki-biztonság folyamatos fenntartására.
Berkes Gábor a 20-100 m³/h gázmérők ÉGÁZ-DÉGÁZ területén bevezetett távfelügyeleti rendszerének kedvező üzemeltetési tapasztalatairól számolt be.
A konferencia befejező két előadása az égéstermék-elvezetésről szólt. Kocsis Krisztián (FŐKÉTÜSZ) a kéményseprő-ipari tevékenység új szabályozását ismertette, Szabó Tamás (ALMEVA) pedig megoldási lehetőségeket ajánlott a gyűjtőkéményes rendszerek felújítására.

2017. április 21.

Gyárfás Attila, ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége