Az E.ON által támogatott hagyományos áprilisi szakmai programot, melyre több mint kétszáz szakmabeli érkezett, ezúttal is a Gázközösség és az Áramközösség rendezte a Szekszárd melletti Bodri Pincészet termeiben.

Gelencsér Lajos vezérigazgató bevezető előadásában kihangsúlyozta, hogy az energiaszolgáltató legfontosabb feladata napjainkban az energiahatékonyság folyamatos növelésével együtt a biztonság, ami alatt az üzembiztonság mellett az ellátásbiztonság játszik egyre nagyobb szerepet.
Ehhez fokozni kell a megújuló forrásokból, elsősorban a napenergiából hasznosított energiafelhasználást. Nem mondta ki, de a tervezett Paks 2 atomerőművet nem feltétlenül tartotta szükségesnek.

Hasenauer András a DDGÁZ korábbi vezérigazgatója ünnepi megemlékezésében példaértékűnek tartotta a 20 éves Gázközösség működését, melyet követően a Gázközösség elnöke, Murányi Sándor és tiszteletbeli elnöke, Bayer Károly adta át az év legjobb tervezője és legjobb szerelője díjakat.

Diethelm Mohr és Diether Zschiesche „Mik lesznek a jövő közös termékei?” címmel tartottak közös előadást. Kiemelték, hogy a partnerkapcsolatok és vele a szolgáltatások fejlesztése továbbra is a legfontosabb ahhoz, hogy az energiaszolgáltatási piacon továbbra is sikeres maradhasson a cég. Az új termékek és az új technológiák megjelenése, valamint az új energiahatékonysági előírások új, interaktív szolgáltatói ajánlatokat igényelnek. Cél az energiafelhasználók megelégedettsége. Szemléletesen mutatták be a 2050-ig, Németországban várható trendeket. A kitűzött klímavédelmi és hatékonysági célok csakis a fűtési technológiák fejlesztésével (kondenzációs kazánok, elektromos és tüzelőanyaggal működő hőszivattyúk, napenergia hasznosítás, felületfűtés, mikro erőművek) és az épületek egyidejű felújításával érhetők el. Mindehhez biztosítani kell az anyagi eszközöket, aktualizálni kell a jogszabályokat és fejleszteni a kommunikációs technikát. Ez utóbbi fő eszköze a szakiparos, mert ő tartja a kapcsolatot a felhasználóval. A szakipar támogatása tehát a szolgáltató elsőrendű érdeke.

Somodi Gábor az E.ON régióvezetője előadásában elmondta, hogy 2015-től sikerült újra növelni az ügyfelek számával együtt a gázfelhasználást. A további fejlődés lehetőségét ő is a szolgáltatás kiterjesztésében (CNG kutak), a műszaki tanácsadó szolgálat fejlesztésében és az energiatárolási technológia bevezetésében (akkumulátorok, hidrogén tárolás) látja.

Kovács László MEE VET elnök az otthon biztonsága mellett az elektromos és a gázhálózat megfelelő kiépítését és folyamatos felügyeletét is fontos kérdésnek tekinti a minőségi szolgáltatások körében, de a szakképzés hiányosságaira is felhívta a figyelmet.

Az új energiahatékonysági rendeletek jövőbeni, várható kihatásait ismertette Versits Tamás MGVE elnök. Ismertette az elkövetkező években hatályba lépő, egyre magasabb követelményeket támasztó rendeletek sarokszámait és a már most is kötelező energiahatékonyságot mutató rendszercímke jellemzőit.

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőségnek a gázszakmával kialakult kapcsolódási pontjait mutatta be Horváth Tímea (OKF Tolna megyei Igazgatóság). Kérdés lehet, hogy az a tény, hogy a műszaki-biztonsági felülvizsgálatokkal kapcsolatosan 2014 óta nem történt a területükön bejelentés, hogyan értékelhető. Kitért a CO-riasztókkal kapcsolatos kéményseprő-ipari feladatokra is.

Keszthelyi István az energiatakarékos helyiségszellőztetés tervezői szempontjairól tartott előadást. Vázolta a tervezési követelmények ellentmondásait, mint pl. a konyhai gáztűzhelyek terének szellőztetési kérdései, vagy a „B” típusú gázkészülékek levegő ellátásával kapcsolatos méretezési problémák. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a konyhai légtér minőségét erősen befolyásolja a tűzhelyek konstrukciós hibáiból eredő túlzott CO-képződés is.

Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége