A Magyar Mérnöki Kamara május 12-én tartotta éves küldöttgyűlését a legnagyobb hazai mérnökképző intézmény, a BME dísztermében, amelynek fő napirendje az elmúlt igen sűrű év munkájának áttekintése volt. A küldöttgyűlés emelte a jövő évi tagdíjakat, ugyanakkor a 30 év alatti tagok a tagfelvétel évében, továbbá az azt követő két naptári évben mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség alól.

„Ha visszatekintünk a régmúltba, láthatjuk, hogy a mérnökök céljai alapvetően nem változtak. Hollán Ernő 1866. augusztus 5-én a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alakuló ülésén mai is érvényes gondolatokat fogalmazott meg: „Alapítótársaim megbízásából állok e helyre, hogy hazafias üdvözletet mondjak. Dicső nap ez ránk nézve, melyen történik először, hogy a magyar technikai szakértelmiség összegyűlt az ország fővárosában avégett, hogy tehetségeit számba vegye s felajánlja a haza szolgálatára oly kötelességek teljesítésére, amelyekre erőink szilárdítása által már régóta törekszünk.” Úgy érzem, ezek a gondolatok jönnek velünk – emlékeztett megnyitóbeszédében Nagy Gyula. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke köszöntőjében kiemelte: a múlt évi tisztújítást követően az új elnökséggel átfogó vizsgálatba kezdtünk annak érdekében, hogy a legnagyobb hatékonysággal ki tudjuk használni a köztestületi szervezeti forma adta lehetőségeket.

„Természetesen munkánk során adódtak sikerek, de kudarcok is. Az elmúlt év során a kormányzattal való együttműködésünk eredményességét nagymértékben befolyásolta a 2018. évi választás, illetve az arra történő felkészülés. Több olyan jogszabály-előkészítő munka lassult le vagy hiúsult meg, amelyek alapvető befolyással vannak a mérnökök szakmagyakorló tevékenységére. A további működésünkre is döntő befolyással lesz a választások utáni új kormányzati struktúra. Ezért meg kell fogalmaznunk azokat az alapvető szempontokat, amelyek feltételei az eredményes együttműködésnek, a szakmai döntésekben való közreműködésnek. A gazdasági környezet jelentős változása új feladatokat is jelentett. Az építőipar teljesítményének ugrásszerű változása a versenyképesség növekedését igényli. Ehhez a kamarának minden segítséget meg kell adnia. Versenyképes ország és gazdaság csak versenyképes mérnökökkel képzelhető el. A XXI. századot a technológia, az innováció és a digitalizáció századának tartják. Az ebből eredő feladatok megoldásában való közreműködés, az innováció erősítése, a tudásfejlesztése, az eszközök, segédletek és szakkönyvek, tájékoztatók biztosítása alapvető elvárás egy szolgáltató szemléletű kamara működésében” – hangsúlyozta az MMK elnöke.

A házigazda intézmény nevében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntötte az országos szakmai önkormányzat választott képviselőit. Dr. Józsa János szerint az építőipari ágazat növekedése egyelőre nem látszik az építőmérnöki szakra jelentkezők számában, miközben több mint nyilvánvaló a pótolni szükséges mérnökhiány. A rektor úgy fogalmazott: alapdiplomás mérnökökkel nem célszerű feltölteni a mérnökcégeket, szükség van arra, hogy további másfél évig még egyetemi körülmények között csiszolják tudásukat a hallgatók. „A partnerség kikerülhetetlen. Mi csak készséget tudunk adni, a mérnökké nevelés nehéz feladata a mérnökirodák dolga” – mondta. Józsa János hozzátette: a kamarának jobban kellene koncentrálnia az egyetemi ifjúság bevonzására, és arra is, hogy ne sodródjunk meghatározó mértékben a levelező típusú képzés felé. „Vannak elképzeléseim annak a tudásnak a minőségéről, amikor valaki levelezőn szerez Bsc diplomát, majd lelevelezi az Msc-t. „Méretezni és szerkezetet tervezni viszont már nem levelezés, nem beszélve arról, hogy a nappali képzésben eltöltött időnek közösségformáló, műveltségnövelő ereje, és professzori példaképeket gyártó ereje van”.

A küldötteket köszöntötte Vladimir Benko, a Szlovák Mérnöki Kamara elnöke is, majd – az MMK hagyományainak megfelelően – átnyújtottuk a mérnöki közösség legrangosabb díjait és elismeréseit. Elsőként az öt esztendeje alapított Év Mérnöke Kamarai Aranygyűrű-díjakat adtuk át: életmű díj kategóriában a kamara emblémájával díszített arany pecsétgyűrűt és a hozzá tartozó díszoklevelet dr. Greschik Gyula okl. mérnöknek, létesítmény kategóriában pedig Rajkai Ferenc okl. villamosmérnöknek. (Projektismertetőnk a lap … oldalán, portré-interjúnk pedig a … oldalon olvasható. A szerk.

A magas színvonalú kamarai munkáért odaítélhető Zielinski Szilárd-díjat idén négy kollégánk kapta meg: dr. Berta István, Gilyén Elemér, Kiss Károly és Slyuch András. Az MMK Tiszteletbeli Tagja kitüntető oklevelet Bancsics Ferenc, dr. Jancsó Árpád, Kakas Béla, dr. Kiss Zoltán, dr. Latorcai János, Major Gyula, Szalai István, Bérczi László, dr. Jármai Károly és Vladimir Benko vehette át. Ugyancsak a küldöttgyűlésen nyújtotta át az Energetikai Tagozat Büki Gergely-díját Németh Róbert elnök dr. Korényi Zoltánnak. Végül a Mérnöki Innovációt Támogató Alapítvány diplomadíjait adtuk át nyolc fiatal alkotónak: Tar Lászlónak, Bubonyi Andreának, Jenei Kulcsár Dórának, Balla Esztella Évának, Tokaji Kristófnak, Ács Ágnesnek, Bak Bendegúznak és Csanády Dánielnek.

Az MMK Elnökség – írásban kiküldött – beszámolóját a 2017. májusi küldöttgyűlés óta eltelt időszakról Nagy Gyula egészítette ki röviden. Mint emlékeztetett, a kamara több kezdeményezést tett a mérnökök tevékenységét érintő jogszabályi környezet javítására, valamint a beruházások folyamatának eredményesebbé, hatékonyabbá tételére, a szereplők felelősségének egyértelműsítésére. A beruházási törvényt előkészítő szakmai dokumentum konzultációja újra elindult, a napokban megkaptuk a Miniszterelnökségtől a kormányzati előterjesztés anyagát. Mindez felveti annak a munkának a folytatását is – emlékeztett az MMK elnöke –, amit lassan egy esztendeje abbahagytunk: ez a tervezési-szolgáltatási rendszer és a kapcsolódó díjszámítás részletes kidolgozásának befejezése, amelyek ugyancsak a beruházási törvény részei lesznek. Hasonlóan sarkalatos kérdés az e-közmű- és a 266-os szakmagyakorlási rendelet módosítása is, melyek szintén a Miniszterelnökségen várnak aláírásra.

Az elmúlt évben a kamarában tizenkét munkacsoport kezdte meg munkáját. A grémiumok részint a szakmai önkormányzat szabályzatainak megújítását végezték el, másrészt olyan összetett szakpolitikai kérdésekkel foglalkoztak, mint a beruházási kódex, vagy a panelfelújítási program részletes műszaki koncepciójának megalkotása. A mérnöki köztestület új elnöksége határozottan vállalta a „minden mérnök kamarája” cél megvalósítását, első ízben a mérnökinformatikusok és az üzemeltető mérnökök irányában, s döntéseket hozott a kapcsolatok szélesítését szolgáló nyitás érdekében. A kamara megfogalmazta és a Mérnök Újság márciusi lapszámában közzétette azokat az alapvető feltételeket, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a hazai mérnöktársadalom versenyképessége erősödjön, s ez eredményesen hozzájáruljon az ország versenyképességének erősödéséhez. E javaslatok képezhetik a következő időszak fő kamarai törekvéseit is, elsősorban ezeket a célokat kell a megújuló kormányzati és szakmapolitikai környezetben érvényesíteni – hangsúlyozta Nagy Gyula.

Az elnöke beszédében megerősítette: a kamara vezetése nagy súlyt helyez a szolgáltató jelleg erősítésére. A bővítési „csomag” része a kedvezményes szakmai felelősségbiztosítás, a mérnökigazolvánnyal igénybe vehető szolgáltatások megújítása, a Műegyetemmel közösen elindított kedvezményes idegennyelv tanulás, de ide tartozik az is, hogy a kamarai tagokhoz hasonlóan a felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök kötelező szakmai képzését is immár kamaránk tudja biztosítani.

Erősödött tudásbázisunk, ipari partneri kapcsolataink, a kötelező továbbképzés rendszere pedig kibővült a regisztrált szakmagyakorlókkal. A kamara folytatta az energetikai auditorok és szakreferensek vizsgáztatását, illetve képzését, sikeres mesteriskolákat szerveztünk, s kiemelkedően sikeresnek bizonyult, hogy részletes felmérés és rendszerezés alapján sikerült a korábbi feladatalapú pályázati tanulmányok legnagyobb részét a kamara honlapján hozzáférhetővé tenni.

Nagy Gyula jelezte: folyamatban van a kamara ellenőrzési tevékenységének megújítása, különös tekintettel az építésfelügyeletekkel közös ellenőrzésekre, az elmúlt időszakban pedig a köztestület erősítette a fiatal mérnökök segítése, ösztönző elismerése érdekében végzett tevékenységét.

A küldöttgyűlés a Magyar Mérnöki Kamara Felügyelőbizottságának múlt évi beszámolóját, az elnökség beszámolóját és a kamara idei költségvetésének módosítását is elfogadta. A küldöttgyűlés döntött a 2019. évre vonatkozó, megemelt kamarai díjakról (lásd táblázatunkat).

A küldöttgyűlés a 2019. évre vonatkozó kamarai díjakat az alábbiak szerint állapította meg:

Kedvezmények:

• A tiszteletbeli, az örökös, a gyermekgondozási támogatásban részesülő, továbbá a 70 év feletti tagok a fizetendő tagdíjukból 15.000 Ft kedvezményben részesülnek.
• A Kamtv. 25. § (7) bekezdése értelmében a kettős mérnöki, illetve építész kamarai tagok a kedvezményes tagdíjat fizetnek, amelynek mértéke a tagdíj 70%-a.
• A 30 év alatti tagok a tagfelvétel évében, továbbá az azt követő két naptári évben mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség alól. A kedvezmény a tagokat legfeljebb a 30. életévük betöltéséig, vagy az első jogosultság vagy tanúsítvány megszerzéséig illeti meg.

forrás: MMK