Idén május 31-én tartották Budapesten, a Vasas Szakszervezetek Székháza dísztermében a szokásos Építők Napja ünnepséget.

Dr. Kassai Ferenc, a Magyar Mérnök Kamara alelnöke, a BPMMK elnöke az ünnepi ülés bevezetőjében kifejtette, hogy az építőiparban komoly fellendülés zajlik – fontos, hogy a digitalizációt a teljes iparág átvegye annak érdekében, hogy a smart megoldások hamar elterjedhessenek az iparágban.
Hangsúlyt kell fektetni az átképzésekre és a továbbképzésre, nemcsak a Mérnök Kamarán belül, hanem a teljes iparágban. Fontos, hogy a széles közvélemény tudomást szerezzen a magyar építőipari munkások szakértelméről, szaktudásáról. A szakmák újrafogalmazása elkerülhetetlen annak érdekében, hogy az iparág rugalmasan reagálhasson a változó igényekre és a hi-tech megoldások adaptációjára.

Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős ITM-államtitkár: cél, hogy az otthonok megépüljenek, megújuljanak, ezért is fontos a Varga miniszterrel együtt meghozott döntés, miszerint megfizethető áron és jó minőségben újulhassanak meg az otthonok, a részleges áfa-visszatérítésnek köszönhetően, amely új építésre, bővítésre, felújításra is igénybe vehető lesz 5M forint áfa összegig – ahogyan a Gazdaságvédelmi Akciótervben ez tegnap bejelentésre került.
A szocho (szociális hozzájárulási adó) csökkentése, a munkabérek növelésének lehetőségét kívánja szolgálni.
Cél, hogy Magyarországon legyen az EU-ban a legjobb élni és lakni – ezt célozza a közintézmények, különösen a kórházak építése és felújítása.
A gyorsforgalmi úthálózat a következő 5 évben közben 3 ezer milliárd forintból megduplázódik. A belgrádi vasúti összeköttetés a mostani 8 órás menetidőt 3-4 órára csökkenti.
Ami nagy kihívást jelent, a 25ezer milliárd forintnyi megrendelésállomány. Ebből 15e milliárd forintnyi az állami megrendelés. A megrendelések strukturálásában figyelembe veszik, hogy az otthonok is megvalósulhassanak. Ehhez az építőiparnak évente 10%-kal kell növekednie.
A kapacitást nem lehet a kívánatos mértékben bővíteni, ezért az építőipart meg kell újítani. Tavaly összesen 57%-kal bővült az építőipar, „az ínséges időszaknak vége”. A kormány elképzelése szerint 2030-ig ezzel a biztonsággal érdemes tervezni.
Kifejtette, hogy „az ember soha nem ér rá innoválni, különösen nagy megrendelés-állomány esetén. Lejtmenetben pedig lelki okokból nem akarnak. Ezért most van itt az ideje annak, hogy növekedjen a hatékonyság.”
Az ITM szerint a termelékenység 23%-kal nőtt az első negyedévben.
Ebben az évben 6mrd és várhatóan további 3mrd forinttal tervezik támogatni az építésgazdasági szereplőket.
Felhozta, hogy az építőipar termelékenysége az uniós átlag negyede, ezen kell fordítani gépesítéssel.
Magyar tervezők, magyar innovatív építőalapanyag gyártók termékeit építsék be magyar kivitelezők.
Az innovatív gondolkodásnak az egyetemekről kell kiindulnia. Olyan pályázatot is kiírnak majd, amelyben tervezők, anyaggyártók és kivitelezők összeállva egy adott projektet minél hatékonyabban valósítanak meg.
Erre egy irodaház példát hozott fel egy feszített betonfödém rétegenkénti 30cm-rel kisebb anyagigényével, amely nagy megtakarítást hozott pénzben és időben.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra számít, hogy az építőipar idén további 30%-kal növeli tevékenységét, ami 4ezer mrd forintos éves teljesítményt adna ki, rekordként.
A foglalkoztatást tekintve 100 ezer fővel több építőipari foglalkoztatott van, mint a mélyponton, és nagyrészt munka közben kell őket betanítani. Jelenleg 30%-kal többet költenek a cégek a fejlesztésekre.
Az építésgazdasági stratégiával összefüggésben úgy látja, hogy az építőipar képes 25 ezer milliárd forintot beépíteni, különösen, ha a kormányzat kedvező lépést is tesz ezért – hivatkozva a gazdaságvédelmi akciótervre.
A Duna-parton és akár az Egri várnál sétálva a látvány a magyar építőipart dicséri, de igaz ez a Tisza- vagy Kraszna-menti gátakra is, melyek biztonságot adnak. Az állatkerti Biodom világszínvonalú képességeket mutat.
Kiemelte, hogy a megrendelő az első, az ő szempontjait kell figyelembe venni.
A kreativitásra a Rubik-kocka példáját hozta fel. Fontos, hogy a meglévő falusi épületállományba is minőségi, kreatív és jó megoldásokat tudjon kínálni az építőipar.
Ha az értéklánc a gyártókkal, kivitelezőkkel összefog, folyamatos megrendelésre van kilátás, így cél a hosszú és egyenletesebb növekedés.

Dr. Sényi Gábor, az Építéstudományi Egyesület elnöke az erényről, politikáról, gazdaságról és építésről beszélt. Szerinte az ország két évszázados célja a felzárkózás és az ország szuverén kontrollja, ezzel összefüggésben a kormányzat célja a modern magyar nemzetállam létrehozása. Az építőipar műszaki teljesítményeit vázolva az elmúlt évek sikeres nívódíjas alkotásait sorolta fel.
A kilátásokról szólva: az építőipari trendet említve felhozta a jelentős külföldi befektetés-tömeget, és elmondta, hogy Magyarország egy amerikai szaklap szerint a világ 8. legvonzóbb befektetési helyszíne.

A felszólalásokat követően került sor az Építők Napja elismerések és a szakmai szervezetek díjainak átadására.