Page 35 - Épületgépész 2020 szeptember

SZAKma

Mit kell tudni a hőhidakról?

Épületeink hőenergia-igényének épületelemek ismeretében lehetséges. Ahol a szerkezet geometriai értelemben
mérsékléséhez, a korszerű épületek Fontos megemlíteni, hogy a gyakor- nem változik, azonban a szerkezetet
vizsgálatához és a modern gépészeti latban az épületszerkezetek esetében alkotó anyagokban és azok hővezetési
rendszerek méretezéséhez is fontos általában negatív hőtechnikai hatás tényezőjében változás áll be, ott anyag -
az épületszerkezetek hőveszteségének esetén beszélünk hőhidakról. Az épí- eredetű hőhidakról beszelhetünk. Ál-
lehető legpontosabb megismerése. tőipari marketinges nyelvezetben bevett talános példája a falszerkezettel azonos
A modern és alacsony energiaigényű és gyakran hangoztatott kifejezéssé vastagságú, más anyagból készülő
épületek hőveszteségeinek meghatá - vált a „hőhídmentes” kialakítás, azon- pillér nem egyenletes minőségű anyag-
rozására a régebben alkalmazott ököl- ban ilyen szerkezeti kialakítás a való- ból vagy a szakaszosan készülő, mo-
szabályok, több évtizedes közelítések ságban gyakorlatilag nem létezik. nolitikus szerkezetek, illetve akár egy
már pontatlanok, sok esetben A hőhidak által okozott hatásokat leg- falfelületen két azonos vastagságú,
kártékonyak. Ezért is lenne fontos, feljebb csökkenteni tudjuk gondos ter- de eltérő hővezetési tényezővel ren-
hogy a tervezők a kornak megfelelő vezéssel. A „hőhídmentes” megnevezés delkező hőszigetelő réteg egymás mel-
számítási módszereket alkalmazzanak tehát azokra az építészeti kialakításokra letti alkalmazása (1/b ábra). Az anyag -
mind a tervezés, mind pedig a tanúsítá- helytálló csupán, amelyek esetében a eredetű hőhidak gyakran ismétlődnek
sok során. Meg kell említeni továbbá, hőhidak okozta többlethőveszteség az periodikusan. Ilyen esetekben egy épü-
hogy a csomóponti vizsgálatokkal nem adott számítási rendszerben elhanya- letszerkezeti elemben szabályos, jól
csupán az épületeink energiaigényét golható mértékű, például passzívház- meghatározható mintázat szerint is-
ismerhetjük meg pontosabban, hanem építésnél akkor tekinthetjük az építési métlődnek a hőhidak és a szerkezet
az állagvédelmi problémákat (pl. megoldást hőhídmentesnek, ha a külső inhomogenitását okozó eltérő anyagok,
penészedés) is hatékonyan tudjuk méretekre vonatkoztatott, vonalmenti gondoljunk például a magastetők ese-
megelőzni, mivel annak várható hőátbocsátási tényező ψ ≤ 0,01 W/mK. tében a tetőszerkezetben a szarufákra
kialakulása gondos és korszerű ter- és a közöttük elhelyezett hőszigete-
vezéssel bizonyosan elkerülhető. Szak - A hőhidak előfordulása, lésre.
cikkünkben az előbb említettek okán Előfordulhat, hogy egy szerkezetben
a hőhidakról, a vonalmenti hőátbo - típusai a hőhidak nem a szerkezet miatt, ha-
csátási tényező meghatározásáról, A hőhidak legkönnyebben beazono- nem a rájuk ható, eltérő környezeti
valamint a penészesedés kialakulásá- sítható típusa, a geometriai hőhíd ott hatások miatt alakulnak ki a szerke-
nak részletes számítással történő el - alakul ki, ahol az épületszerkezet ese- zeteken belül. A környezeti eltérések
kerüléséről olvashatnak. tében megváltozik annak geometriai miatti hőhidak esetében a szerkezetek
formája vagy helyzete. Hőhíd alakul ki felületi (hőátadási) ellenállása eltérő.
A hőhidak definíciója ezáltal a falsarkoknál, minden kiugró, A felületi ellenállások eltérését akár a
kiálló szerkezeti elemnél az eltérő vas- konvektív, akár a sugárzásos tag kü-
A hőhidak definiálásakor az internet
tagságú rétegek miatt, az eltérő szögben lönbözete is okozhatja. A konvektív
korában számtalan jobb és rosszabb
csatlakozó elemek esetében (pl. falsarok, hőátadási tényező leginkább a felületre
megfogalmazást olvashatunk, melyek
magastető–térdfal csatlakozása stb.), ható légsebességtől és áramlási vi-
legtöbbje a hőhidak alapvető típusainak
illetve az azonos szerkezeti elemek szonyoktól függ, például a felületek
felsorolásában merül ki. (A vadabb de-
méretváltásakor is (1/a ábra). elé tolt bútorok gátolják a légmozgást.
finíciókat inkább nem is említjük, lásd
pl. a Wikipédián az „energiaelnyelő lyu-
kak” szócikket, ami finoman szólva is
szakszerűtlen…)
Hőhídnak az épületszerkezetek azon
részét nevezzük, amelynél a környező
elemek átlagos hőáramaihoz képest
eltérő mértékű, többdimenziós hőáram-
lás alakul ki. Másképp, de ezzel egyen-
értékűen megfogalmazva, a hőhíd az
épületszerkezeti kialakításon belüli
azon rész, ahol többdimenziós hőáram-
sűrűség-változás, illetve hőmérséklet-
változás alakul ki. Már az előbbi meg-
határozásokból is látszik, hogy a hőhidak 1.ábra – A két legjellemzőbb hőhídtípus szemléltetése, hőmérsékleteloszlás
számszerűsítése (pl. vonalmenti hő- és hőáramvektorok
átbocsátási tényező) csak a teljes épü- a) Falsarokban kialakuló geometriai hőhíd
letszerkezet és az azt alkotó csatlakozó b) Külső oldalon hőszigetelt vasbeton pillér, vázkitöltő falazattal
Épületgépész IX. évfolyam – 2020. szeptember 35