Page 36 - Épületgépész 2020 szeptember
P. 36
SZAKma
Előfordulhat az is, hogy egy falszakaszt gyelembe, értéke minél kisebb, annál tását is, ez esetben a pontszerű hőhíd
minden pontjában nem azonos su- kevesebb többlethőveszteséget okoz hőátbocsátási tényezőjének jele X (khí),
gárzás ér (vagy éppen egy másik sza- a vizsgált hőhíd. Fontos megemlíteni, mértékegysége W/K. Ilyen pontszerű
kaszon az azonos sugárzást takarja hogy a hőhidakat hazánkban a belső hőhíd keletkezik például a külső falsíkra
el valamilyen árnyékoló tényező), mely felületi méretek szerint határozzuk felszerelt lámpatestek tartószerkezetei
miatt az eltérő felületi hőmérsékletű meg, míg más országokban eltérő szá- vagy szerelt előtetők rögzítési pontjai
elemek eltérő sugárzási hőátadási té- mítási módszereket is alkalmaznak. esetén is.
nyezővel rendelkeznek. Ha tehát egy Például Ausztriában és Németország- A szerkezet állagvédelmi megfelelőségét
falszakasz elé fűtőtestet telepítünk, ban külső méretekkel végzik az ener- ezután az f ismeretében például az
Rsi
vagy ha a falazat elé bútorokat helye- getikai és épületfizikai számításokat, MSZ 24140:2015 szabványban közölt
zünk, könnyedén létrehozhatunk hő- ezért ezen országok hőhídkatalógusait táblázatok alapján ellenőrizhetjük. Az
hidakat úgy is, hogy nem változtatunk és a bennük található, a belső mére- f ismeretében meghatározhatjuk,
Rsi
magán a falszerkezeten. tekkel meghatározott értékeknél lé- hogy a szerkezet környezetében lévő
A valóságban az előbbiekben említett nyegesen alacsonyabb vonal menti tervezett belső hőmérséklet és relatív
hőhidak általában együttesen fordulnak hőátbocsátási tényezőket a hazai szá- páratartalom esetében kialakulhat-e
elő. Fontos megemlíteni azt is, hogy a mítások során nem szabad alkalmazni, páralecsapódás, illetve penészesedés
hőhidak hatása nem összeadható. Ha mivel hazánkban belső méretekre vo- annak belső felületen. A biztonságos
például egy falsarokban anyagváltozás natkozik a számítási rendszer. Ezáltal és penészmentes szerkezeti kialakítások
is található, akkor a geometriai és az például az előbbiekben említett passzív- tervezésekor az f értékének a 0,7-es
Rsi
anyageredetű hőhíd összetett hatása házépítéshez használható hőhídkata- értéket mindenképpen meg kell haladnia,
nem modellezhető a probléma külön- lógusok értékei sem alkalmazhatók ez a 2. ábrán bemutatott példa esetén
választásával, a komplex csomópon- hazai energetikai számítások során. nem teljesül!
tokat együttesen kell kezelnünk és
számítanunk.
A hőhidak felismerése
A hőhidas zónákat az épületszerke-
zetekben a gyakorlatban háromféle-
képpen lehet felismerni, valamint eze-
ket az épületek létesítésének és üze-
meltetésének fázisaiban is vizsgál-
hatjuk.
Numerikus szimulációval
A hőhidas épületszerkezetek már a
tervezőasztalon felismerhetők, hatásuk
számszerűsíthető, amennyiben a ter-
vezés vagy épületenergetikai számí-
tások végzése során hőhídszimulációt 2. ábra – Hőhíd-szimuláció a gyakorlatban, Auricon EnergetiC 3.5 épületener-
is készítünk. Ekkor a szerkezeten belül getikai számító- és tanúsítószoftver
a hőáramsűrűség megváltozásának
(2. ábra) vagy a hőáramvektorok irány- A hazai gyakorlatban (a 7/2006. TNM
változásának felismerésével lehetséges rendelet előírásai alapján) továbbá bi- Helyszíni vizsgálatokkal,
azonosítani a hőhidakat, majd többféle zonyos pontszerű, rétegrendekben elő- szemrevételezéssel
mérőszám alapján lehetséges hatá- forduló, ismétlődő átszúródásokat (pl. A hőhidak felismerésére az épület meg-
sukat elemezni, például a saját lép- mechanikai rögzítések), illetve vonal- építése után is van lehetőségünk, igaz,
tékben mért hőmérséklet kiszámítá- menti hőhídnak tekinthető, periodiku- ilyenkor legfeljebb utólagos javítást tu-
sával, melyet jelenleg szabványosan san ismétlődő inhomogenitásokat (pl. dunk végezni, amennyiben állagvédel-
f -vel jelölünk. A 2. ábrán egy B30- szarufa szakítja meg a tetőben a hő- mileg nem megfelelő a szerkezet, vagy
Rsi
as falazóblokkból készült falszerkezet szigetelő réteg folytonosságát) a ré- mérsékelni szeretnénk a hővesztesé-
kétdimenziós hőhídszimulációját és tegtervi hőátbocsátási tényezőben kell geket, esetleg emelni a hőhidas zónák
vonalmenti hőátbocsátási tényezőjének figyelembe venni, és a vonalmenti hő- belső felületi hőmérsékletét.
MSZ EN ISO 10211:2017 szabvány sze- átbocsátási tényezőt általánosságban Az épületszerkezetek belső és külső
rinti meghatározását láthatjuk. A „ψ” csak a csatlakozási hőhidak leírásához felületének felületi hőmérsékletét
(pszí) vonalmenti hőátbocsátási té- használjuk. Meg kell azonban jegyezzük, vizsgálhatjuk hőkamerával. A hőka-
nyezőt az épületenergetikai számítá- hogy nagy pontossági igényű, precíz merás vizsgálat segítségével meg
soknál a transzmissziós hőveszteségek számításokban figyelembe lehet venni tudjuk határozni az épületek hőhidas,
részletes számításakor vehetjük fi- a pontszerű csatlakozási hőhidak ha- illetve állagvédelmileg gyenge pontjait,
36 Épületgépész IX. évfolyam – 2020. szeptember
