Page 38 - Épületgépész 2020 szeptember
P. 38
Dr. Nagy Balázs egyetemi adjunktus, a BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés
Tanszékén, a Klímaváltozás és Épületenergetika kutatócsoportjának tagja, valamint a tanszék
akkreditált anyagvizsgáló laboratóriumának minőségirányítási vezetője és témavezetője.
PhD-fokozatát 2019-ben szerezte meg, témája a modern falazott épületszerkezetek higro-
termikus (kapcsolt hő- és nedvességtechnikai) viselkedése volt. Főbb kutatási témakörei az
épületfizika, épületenergetika, épületszerkezetek és építéstechnológia. A Magyar Tudományos
Akadémia köztestületének tagja, valamint a nemzetközi épületfizikai szövetség (IABP) és a
CIB W040 hő- és nedvességtranszport-bizottságának tagja. Az egyetemi oktatás és kutatás
mellett szakmagyakorló, a Magyar Mérnöki Kamara tagja. Épületfizikai tervező, energetikai
tanúsító, felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr jogosultságokkal rendelkezik.
Állagvédelmi számítások a akár havi bontásban is elvégezhetjük, szítésére van szükség. Az épületszer-
megállapítva egy egydimenziós épü- kezeti kialakításokon belüli relatív ned-
hőhidak káros hatásainak
letelem esetén a kritikus felületi ned- vességtartalom eloszlásának, valamint
elkerülése érdekében vességet és a szerkezeten belüli pá- a nedvességáram-sűrűségek térbeli és
Bár, jelenleg sem az épületenergetikai ralecsapódást megelőző belső felületi időbeli alakulásának ismeretében im-
rendelet, sem pedig a tanúsítási ren- hőmérsékletet. Az előbbi szabványok máron nemcsak a felületen található,
delet nem írja elő az állagvédelmi és tehát egyszerű és egydimenziós prob- de akár a szerkezeten belüli állagvédelmi
nedvességtechnikai vizsgálatok szük- lémák esetére nyújtanak közelítő szá- problémák is felderíthetők, és gondos
ségességét, az épületek és épületha- mításokat, azonban a hőhidak való- tervezéssel kiküszöbölhetők. Az 5. ábrán
tároló szerkezetek hőtechnikai szá- ságosan többdimenziós problémát je- azt láthatjuk, hogy bár mind az EPS-
mításáról szóló hatályos magyar szab- lentenek. sel, mind pedig az ásványgyapottal töl-
vány, a már az előbbiekben is említett Az MSZ EN 15026:2007 szabvány nyújt tött falazóblokkok hasonló hőtechnikai
MSZ 24140:2015 4. fejezete a ned- megoldást a többdimenziós hő- és teljesítőképességgel rendelkeznek, az
vességtechnikai-állagvédelmi számítá - nedvességvándorlás numerikus szi- EPS-sel töltött szerkezeten keresztül
sok ról szól. Ez a szabvány, amely a mulációval történő számítására, melyet mégis csekély nedvességvándorlás ala-
2012-ben visszavont MSZ04-140/2:1991 felhasználva dinamikusan, akár órás kul ki, az ásványgyapot-töltet viszont
szabvány utóda, azonban csupán egy bontásban, valamint az anyagok hő- kevésbé állja útját a fűtési idényben
állandósult állapotbéli, egydimenziós, és nedvességkapacitásának és a pá- általában belső térből külső irányba
grafoanalitikus, Glaser-módszeren ala- radiffúzió mellett a folyadéktranszport vándorló párának. E két eltérő hőszi-
5. ábra – Expandált polisztirolhabbal (EPS) és ásványgyapottal (MW) töltött falazóblokkokból készített falsarok-
kialakítások kétdimenziós, kapcsolt hő- és nedvességtranszport-szimulációja
puló számítási eljárást közöl. A szintén figyelembevételével is tudjuk vizsgálni getelő töltet tehát akár az épület ned-
hatályos hő- és nedvességtechnikai az épületszerkezeteinket és a hőhi- vességgazdálkodását, akár pedig a bent-
viselkedésről szóló, harmonizált dakat. lakók hőérzetét és komfortját is eltérően
MSZ EN ISO 133788:2013 szabvány Az épületszerkezeten belüli hőhidak befolyásolhatja.
szintén egy egyszerű, Glaser-mód- (vagy akár nedvességhidak) hatásának
szeren alapuló megoldást mutat be, elemzéséhez tehát ez utóbbi szabvány
amelyben a számításokat immáron szerinti numerikus szimulációk elké- Dr. Nagy Balázs
38 Épületgépész IX. évfolyam – 2020. szeptember