Page 38 - Épületgépész 2020 szeptember
P. 38

Dr. Nagy Balázs egyetemi adjunktus, a BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés
                                 Tanszékén, a Klímaváltozás és Épületenergetika kutatócsoportjának tagja, valamint a tanszék
                                 akkreditált  anyagvizsgáló  laboratóriumának  minőségirányítási  vezetője  és  témavezetője.
                                 PhD-fokozatát 2019-ben szerezte meg, témája a modern falazott épületszerkezetek higro-
                                 termikus (kapcsolt hő- és nedvességtechnikai) viselkedése volt. Főbb kutatási témakörei az
                                 épületfizika, épületenergetika, épületszerkezetek és építéstechnológia. A Magyar Tudományos
                                 Akadémia köztestületének tagja, valamint a nemzetközi épületfizikai szövetség (IABP) és a
                                 CIB W040 hő- és nedvességtranszport-bizottságának tagja. Az egyetemi oktatás és kutatás
                                 mellett szakmagyakorló, a Magyar Mérnöki Kamara tagja. Épületfizikai tervező, energetikai
                                 tanúsító, felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr jogosultságokkal rendelkezik.

             Állagvédelmi számítások a        akár havi bontásban is elvégezhetjük,  szítésére van szükség. Az épületszer-
                                              megállapítva egy egydimenziós épü-  kezeti kialakításokon belüli relatív ned-
             hőhidak káros hatásainak
                                              letelem esetén a kritikus felületi ned-  vességtartalom eloszlásának, valamint
             elkerülése érdekében             vességet és a szerkezeten belüli pá-  a nedvességáram-sűrűségek térbeli és
             Bár, jelenleg sem az épületenergetikai  ralecsapódást megelőző belső felületi  időbeli alakulásának ismeretében im-
             rendelet, sem pedig a tanúsítási ren-  hőmérsékletet. Az előbbi szabványok  máron nemcsak a felületen található,
             delet nem írja elő az állagvédelmi és  tehát egyszerű és egydimenziós prob-  de akár a szerkezeten belüli állagvédelmi
             nedvességtechnikai vizsgálatok szük-  lémák esetére nyújtanak közelítő szá-  problémák is felderíthetők, és gondos
             ségességét, az épületek és épületha-  mításokat, azonban a hőhidak való-  tervezéssel kiküszöbölhetők. Az 5. ábrán
             tároló  szerkezetek  hőtechnikai  szá-  ságosan többdimenziós problémát je-  azt láthatjuk, hogy bár mind az EPS-
             mításáról szóló hatályos magyar szab-  lentenek.                  sel, mind pedig az ásványgyapottal töl-
             vány, a már az előbbiekben is említett  Az MSZ EN 15026:2007 szabvány nyújt  tött falazóblokkok hasonló hőtechnikai
             MSZ  24140:2015  4.  fejezete  a  ned-  megoldást  a  többdimenziós  hő-  és  teljesítőképességgel rendelkeznek, az
             vességtechnikai-állagvédelmi számítá -  nedvességvándorlás  numerikus  szi-  EPS-sel töltött szerkezeten keresztül
             sok ról  szól.  Ez  a  szabvány,  amely  a  mulációval történő számítására, melyet  mégis csekély nedvességvándorlás ala-
             2012-ben visszavont MSZ04-140/2:1991  felhasználva dinamikusan, akár órás  kul ki, az ásványgyapot-töltet viszont
             szabvány utóda, azonban csupán egy  bontásban, valamint az anyagok hő-  kevésbé  állja  útját  a  fűtési  idényben
             állandósult állapotbéli, egydimenziós,  és nedvességkapacitásának és a pá-  általában  belső  térből  külső  irányba
             grafoanalitikus, Glaser-módszeren ala-  radiffúzió mellett a folyadéktranszport  vándorló párának. E két eltérő hőszi-

























            5. ábra – Expandált polisztirolhabbal (EPS) és ásványgyapottal (MW) töltött falazóblokkokból készített falsarok-
            kialakítások kétdimenziós, kapcsolt hő- és nedvességtranszport-szimulációja


             puló számítási eljárást közöl. A szintén  figyelembevételével is tudjuk vizsgálni  getelő töltet tehát akár az épület ned-
             hatályos  hő-  és  nedvességtechnikai  az  épületszerkezeteinket  és  a  hőhi-  vességgazdálkodását, akár pedig a bent-
             viselkedésről  szóló,  harmonizált  dakat.                        lakók hőérzetét és komfortját is eltérően
             MSZ  EN  ISO  133788:2013  szabvány  Az  épületszerkezeten  belüli  hőhidak  befolyásolhatja.
             szintén  egy  egyszerű,  Glaser-mód-  (vagy akár nedvességhidak) hatásának
             szeren alapuló megoldást mutat be,  elemzéséhez tehát ez utóbbi szabvány
             amelyben  a  számításokat  immáron  szerinti numerikus szimulációk elké-  Dr. Nagy Balázs

            38                                                Épületgépész IX. évfolyam – 2020. szeptember
   33   34   35   36   37   38   39   40   41