Page 37 - Épületgépész 2020 szeptember
P. 37
SZAKma
azonban ez esetben egy-egy hőkép lévő inhomogenitások hatását, vala-
alapján az energetikai számításhoz mint a szerkezeti csatlakozásoknál
szükséges vonalmenti hőátbocsátási keletkező hőhídveszteségeket is az
tényezőket meghatározni nem tu- MSZ EN ISO 10211:2017 szabvány
dunk. A 3. ábrán egy külső oldalán szerinti numerikus szimulációval kell
hőszigeteléssel ellátott fal és födém számítani. A részletes számítások
csatlakozása látható. A hőképen hőhídszimulációihoz hőhídkatalógu-
megfigyelhető, hogy mind a falcsat- sokat is használhatunk, melyekben a
lakozásnál, mind pedig a fal és födém gyakran előforduló épületszerkezeti
csatlakozásánál jól látható hőhíd kialakítások vonalmenti hőátbocsátási
alakul ki, noha utóbbi esetben ex- tényezőit találhatjuk meg az előbb
pandált polisztirolhabból készült hol- említett, harmonizált szabvány alapján
4. ábra – Kialakult penész a párale -
ker díszlécet is rögzítettek. meghatározva. Publikált hőhídkata-
csapódással sújtott hőhidas épület-
Nagy felbontású (pl. legalább lógussal, melyben belső méretek sze-
szerkezeteken
320x240-es mikrobolométer-mát- rinti értékek szerepelnek, azonban je-
1
rixszal rendelkező), nagy termikus légmozgástól elzárt környezet pedig lenleg még csak néhány építőipari
érzékenységű (pl. <30 mK) hőkamerák kiváló életkörülményeket biztosít a termékgyártó rendelkezik. Ezen ka-
képén a kis felületi hőmérséklet-kü- penészgombák megtelepedésére. talógusok mellett elméletben alkal-
lönbségeket okozó anyagváltozások mazható lenne hazánkban is az MSZ
vagy egyéb hatások, például az egyes Hőhidak figyelembevétele a EN ISO 14683:2017 szabvány, ami gya-
anyagokban bekövetkezett nedves- hatályos épületenergetikai korlatilag egy olyan hőhídkatalógus,
ségtartalom-változások is megfi- rendeletek és szabványok amelyben a vonal menti hőátbocsátási
gyelhetők. A 3. ábrán láthatók az tényezőket mind külső, mind pedig
előre gyártott, kerámiapapucsos, fe- tükrében belső méretek szerint megadták. Azon-
szített vasbeton födémgerendák és A jelenleg hatályos épületenergetikai ban az ebben a harmonizált szab-
a közöttük elhelyezkedő béléstestek, szabályozás szerint közel nulla ener- ványban közölt szerkezeti csomópon-
valamint a belső vakolat mögött lévő giaigényre vonatkozó követelménynél tok jelentősen eltérnek a hazai ter-
falazóblokkok elhelyezkedése is. jobb épületeket csak részletes mód- vezési és építési módoktól, valamint
A hőhidak, sajnos, sok esetben mű- szer alkalmazásával lehet tanúsítani az épületszerkezeteket sem a hazai
épületenergetikai követelmények sze-
rint alakították ki, emiatt a benne ta-
lálható értékek a gyakorlatban igen
ritkán alkalmazhatók. Az említett
szabványban tetőcsomópontok esetén
például kizárólag lapos tetővel ren-
delkező épületek vonalmenti hőátbo-
csátási tényezőit találjuk, így kis haj-
lásszögű vagy magastetővel rendel-
kező épületekre nincsenek értékek.
A numerikus szimulációk alkalmazása
nem csupán az épületenergetikai szá-
mítások és tanúsítás során, de az
épületek tervezése során is szükséges
lehet, mivel az MSZ 24140:2015 szab-
vány szerint az új és felújított épületek,
épületszerkezetek hő- és páratechnikai
3. ábra – Hőfénykép egy sarokcsatlakozásban kialakuló hőhídról méretezése, valamint a meglévő épü-
letszerkezetek energetikai és állag-
szer nélkül, szabad szemmel is fel- a 176/2008. kormányrendelet (tanú- védelmi ellenőrzése során szintén az
ismerhetők a környezetükben kiala- sítási rendelet) értelmében. Egyúttal előbb említett, harmonizált szabvány
kuló penészedés miatt (4. ábra). pedig a 7/2006. TNM-rendelet (épü- szerint kell számítani a határolószer-
Az alacsony felületi hőmérséklet mi- letenergetikai rendelet) értelmében kezetek azon csomópontjainak vesz-
att a levegőben lévő nedvesség le- ezeknél az alacsony energiaigényű teségáramait és felületi hőmérsékle-
csapódik az épületszerkezet felüle- épületeknél a hőátbocsátási tényező teit, ahol két- vagy háromdimenziós
tére, a több napig fennálló nedves, meghatározásakor a rétegtervben hőáramok alakulnak ki.
1 A hőkamerák érzékelő elemét hívjuk mikrobolométernek, ez mátrixszerűen felépítve alkotja a hőkamerák érzékelőjét. A hőkamerában tehát
az érzékelő mátrix minden egyes pixele egy elemi mikrobolométer (leggyakrabban vanádiumoxid- vagy amorf szilícium-alapú), amelyben az őt
érő infravörös sugárzás elektromos ellenállás-változást okoz, és ezt használjuk a hő érzékelésére.
Épületgépész IX. évfolyam – 2020. szeptember 37
