|
A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara társszervezésében Kisvállalkozói Konferenciát rendezett február 15.-én Győrben. A konferencia szervezői arra a kérdésre keresték a választ, hogy a hazai kisvállalkozók mit tehetnek magukért és mit várhatnak el a kormánytól?
Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa előadásában beszámolt a 2011 őszén civil kezdeményezésre az elszabaduló devizaalapú hitelek kiváltására, tisztességes forinthitelezésre elindított hiteltársulás, a WEBBANK ügyének jelenlegi állásáról, majd arról beszélt, hogy mint a Pénzügyi Jogok Biztosa milyen segítséget nyújthat a tisztességtelen vállalkozási körülmények miatt bajba jutott mikro- és kisvállalkozóknak. Hallgatói kérdésre, megoldandó feladatként felmerült a devizahitel károsult vállalkozások ügye is. Ez egy sajátosan magyar élethelyzet, egyfajta „negatív hungarikum”, amikor a kintlévőségei miatt nehéz helyzetbe került vállalkozó saját magántulajdonát ajánlotta fel a devizaalapú hitel fedezetéül, hogy üzleti partnereit ki tudja fizetni, vállalkozását talpon tartsa és megélhetést biztosítson családjának és munkatársainak. A következmény a magyar mikro és kisvállalkozások tömegei számára okozott tragédiát, hiszen semmi ráhatásuk nem volt a folyamatokra. A biztos ígéretet tett a probléma megvizsgálására.
Dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár előadásában arra kereste a választ, hogy miért fontosak a hazai gazdaság és a társadalom számára is a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. A professzor asszony arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon ma a költségvetési hiány rendben van, a munkanélküliségi szint viszont magas. Az emberek szempontjából az a legfontosabb, hogy legyenek lehetőleg jól fizető és értelmes munkát adó munkahelyek. Ehhez leggyorsabban a hazai KKV szektor tudna hozzájárulni. A multikkal való szerződéskötések után ezért a kormánynak a KKV-kat is meg kellene szólítania. Környezetüket és a velük szembeni hivatali magatartást javítani kellene. Az EU-s akciótervhez kapcsolódva ki kellene dolgozni egy hazai KKV stratégiát is, amelyhez – a sikeres megvalósítás érdekében – erőforrásokat és felelősöket rendel a kormány. Rendezni kellene a KKV-k deviza-alapú adósságait is. Továbbá el kellene járni azok ellen, akik gazdasági és családi tragédiákat okoztak azzal, hogy nem fizették ki az elvégzett munkákat. Arra is fel kell figyelni, hogy – sajnos – gyakran az állam intézményei és az önkormányzatok nem fizetnek, vagy fizetnek óriási késéssel. Ezt látván a nem fizető magán megrendelők, közöttük gyakran komoly külföldi nagyvállalatok is, a mai napig megengedik maguknak a nem-fizetést, a halasztott vagy részfizetést. Ezt a gyakorlatot csak kemény és gyors szankcionálással lehet megszüntetni.
Mészárosné Győrvári Bella ügyvezető beszámolt a 2009-ben alapított Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért eddigi tevékenységéről, és részletesen beszélt az Európai Unió Petíciós Bizottsága számára 2009-ben a magyar vállalkozások tisztességtelen működési körülményei miatt benyújtott petíció közeljövőben várható második tárgyalásáról. Később a magyar vállalkozói környezettel kapcsolatban vetett fel kérdéseket, melyekre a kormány gazdaságpolitikusaitól várják a válaszokat; Amennyiben vállalkozóként dolgozunk Magyarországon, hogy viszonyulnak állampolgári kötelességeink és jogaink egymáshoz? Mennyire tekinthető európai uniós normának az, hogy adófizetői kötelezettségeinknek saját életfeltételeink ellehetetlenítésével is meg kell felelnünk, míg elvégzett munkánk, szolgáltatásunk, kiszállított anyagunk ellenértékét nincs jogunk megkapni? Mit kezd az ország azzal a humánerőforrás és tudásveszteséggel, mely tetten érhető a gazdasági kényszerből történő elvándorlásban, továbbá abban, hogy szakmájuk elhagyására kényszerülnek olyan vállalkozók, akiknek a szakmájukból kellene boldogulniuk, és hogy szociálisan rászorulóvá válnak olyanok, akik vállalkozóként saját családjuk megélhetésén túl 5-10 munkavállalónak biztosítottak és tudnának a jövőben is biztosítani megélhetést?
A rendezvényt fórum zárta, a hallgatóság kérdéseket tehetett fel az előadóknak. A hozzászólók kiemelték, hogy a mikro- és kisvállalkozóknak össze kell fogniuk, hogy tűrhetetlen helyzetükön változtatni tudjanak.
Az MMV alapítói, a konferencia napját, február 15-ét a MAGYAR KISVÁLLALKOZÁSOK NAPJÁVÁ nevezték ki. Egy év múlva pedig, remélhetőleg újabb konferencia keretében, beszámolnak majd a KKV-k helyzetének alakulásáról.
A konferencián készített tudósítás elérhetősége: http://www.mmv09.hu/news.php
|
