|
A Magyar Építéstechnika Kiadó szeptember 25-én, 4. alkalommal rendezte meg a konferenciát, ezúttal az ÉMI új szentendrei tudásbázisának konferenciatermében.
A konferencia célja hagyományosan az építőipari szakemberek hiteles tájékoztatása az építéspolitikáról, az építőipari alkalmazástechnikai tapasztalatokról és a legújabb technológiai irányokról. Az idei konferencia középpontjában az épületek energiahatékony felújításának kérdései álltak.
Némi áttörést jelentett, hogy ezúttal a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kaptak az épületgépészeti szempontok. Az elhangzott előadások egyértelművé tették, hogy az energiahatékonyságot célzó részmegoldások esetenkénti káros hatása meghaladhatja az egyébként jószándékú beavatkozás energiahatékonysági eredményeit. Mindig komplex felújításban kell tehát gondolkozni! Ha az anyagi források szűkössége miatt ez csak ütemezve hajtható végre, akkor a lépések sorrendjét, az adottságok mellett a várható energianyereség mértéke kell, hogy meghatározza.
Dr. Sárközi Károlynak, a házigazda ÉMI vezérigazgatójának megnyitója után dr. Matuz Géza vezérigazgató helyettes (ÉMI) ismertette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) kidolgozásához, az ÉMI által készített tanulmány eredményeit. Az igen alapos felmérések eredményeinek összevetésével készült tanulmány javasolja a hazai lakóépületállománynak, azok építésének éve, az épület mérete és a falazat minősége alapján 15 típusba történő besorolását. A középületekre 21 típust javasol. A tanulmány az energetikai szempontú felújítás mértékének szintjeként 3 fokozatot vett alapul:
- A 7/2006. (V.24.) TNM rendelet által előírt követelmények teljesítése.
- Az 1246/2013. (IV.30.) Kormány határozatnak megfelelő eredmények elérése.
- A „közel O” energiafelhasználás feltételeinek biztosítása.
A táblázatos formában bemutatott eredmények azt bizonyítják, hogy természetszerűen a legrégebbi épületeknél érhető el a leghatékonyabb energiamegtakarítás, de a megtérülés itt sem rövidebb 8-10 évnél. A korszerűbb épületeken végrehajtható felújítás várható megtérülése ennél azonban jóval hosszabb.
Szemléletes előadásban vázolta Cservenyák Gábor az MMK Épületgépészeti Tagozatának alelnöke a NÉeS megvalósításában kiemelt szerepet kapó épületgépész tervezők felelősségét. Az eredményes munka érdekében tervezői teamek létrehozását javasolta.
Zorkóczy Zoltán (Energy Centrum Kft.) ismertette az épületenergetikai költségoptimum meghatározásának lehetséges módját és jelentőségét. (Pl. a külső hőszigetelést általában max. 14 cm-ig gazdaságos növelni.) Előadása alapján a számítást a „globális megtérülést” figyelembe véve kell végezni.
Karikás György elnök bemutatta a Zöldépítés Innovációs Klaszter fölépítését és céljait, a Green City program keretében, Szigethallomban megvalósuló energetikai relativizációs beruházást.
A CEU épülete energiahatékony felújításának terveit ismertette Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) elnöke.
Az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (CPR) által előírt változásokon belül a teljestményigazolás fogalmát, szerepét, formáit mutatta be szemléletesen Budavári Zoltán, az ÉMI munkatársa. Értelmezte a harmonizált szabvánnyal nem szabályozott építési termékekre kiadandó, vagy kiadható igazolások alapjául felhasználható dokumentációkat. (ETA, NMÉ, ÉME.)
Ehhez a témához csatlakozott Lestyán Mária (Rockwool) előadása, a rendelet kapcsán megnövekedett tervezői felelősség kérdésében.
Figyelemfelkeltő, érdekes előadást hallhattunk dr. Becker Gábortól (BME, Épületszerkezettani Tanszék) az épületek megfelelő árnyékolásának fontosságáról és a különböző kialakítási lehetőségeiről. A növényzettel burkolt épületszerkezetek energetikai előnyeit mutatta be Pataky Rita (BME, Épületszerkezettani Tanszék).
A különböző épületszerkezetek hőszigetelési technológiáit ismertették gyártói előadások (ISOVER, Bachl, Baumit, SIKA, Dörken). Reményteljes volt, hogy az egyes szigetelési eljárások milyen nagy hangsúlyt helyeznek a hőhidak kiküszöbölésére, a szigetelés szellőzésére, a párásodás megakadályozására. Az épületek utólagos hőszigetelésének feltételeit és lehetőségeit ismertette Horváth Sándor (BME, Épületszerkezettani Tanszék).
A tartózkodási terek megfelelő szellőztetésének szükségességét emelte ki Fazakas Miklós (MGVE), különös tekintettel azokban az épületekben, ahol gáztüzelő berendezések üzemelnek. A gázkészülékek égési levegő ellátása nemcsak tüzeléstechnikai-energetikai kérdés, hanem az élet és vagyonvédelemé is. Az épületgépészeti rendszerek felújításának az energiahatékonyságon túl a műszaki-biztonsági és a komfort szint növelése szempontjából is rendkívüli jelentőségét mutatta be szemléletesen Versits Tamás (Weishaupt Kft.).
A megújuló energia alkalmazásának eredményes megvalósítási példáit mutatta be dr. Ádám Béla (HGD Kft.). Lackó Gábortól (Rosenberg Kft.) előadást hallottunk a levegő-víz hőcserélővel működő hővisszanyerők alkalmazási feltételeiről.
Intelligens épületautomatizálási megoldásokat ismertetett Cserpák Mihály (Beckhof Kft.).
A Konferencia befejezéseként dr. Matolcsy Károly, az ÉMI Tudásközpont tudományos igazgatója vezette körbe az érdeklődő résztvevőket az új épületegyüttesen, bemutatva a megvalósított, legkorszerűbb, hatékony épületgépészeti megoldásokat, és a megújuló energia felhasználáson alapuló energiaellátó rendszert. (Speciálisan kialakított homlokzatok, épület-felügyelet, szennyvíz hőjét hasznosító hőszivattyú, gázmotor, napelemes villamos energiatermelés.)
Az Épületfelújítási Konferencia előadásainak anyagai ide kattintva érhetőek el!
A letöltés menete: Az Építéstechnika honlapjára történő bejelentkezés (ld. a honlap jobb felső részén: bejelentkezés/kijelentkezés - amennyiben még nem regisztrált, a Nincs fiókja? linkre kattintva lehet regisztrálni) után lehet letölteni az anyagokat.
2013. szeptember 28.
Gyárfás Attila
|
