|
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) február 6-án tartott budapesti konferenciájának címében megfogalmazott kérdésre a nyilvánvaló válasz a NEM.Nem is a válasz megtalálása volt a konferencia célja, hanem az, hogy bemutasson már működő megoldásokat, amelyekkel a meglévő lakásállomány megújítása gazdaságosan megvalósító és ennek a hazai feltételeit vizsgáló kutatásokat ismertesse.
A konferenciát bevezetőként a Holland Királyság nagykövete üdvözölte. A leglátványosabb előadás és videó-bemutató is éppen a hollandiai Energiesprong projektjéről szólt, Szociális bérlakások energetikai felújítása, innovatív előkészítése és finanszírozási modellje címmel. Bemutatta hogyan lehet megfelelő előkészítés (3D felmérés) alapján, iparilag előregyártott panelekből 2 nap alatt, a lakók kiköltözése nélkül megújítani egy lakást úgy, hogy az a legkorszerűbb energetikai követelményeknek és a lakók igényeinek is megfeleljen, de a városképet se rontsa. Mindezekhez megfelelő finanszírozást is ajánlva.
Hollandiával szemben, Magyarország még csak keresi a hazai viszonyok között is lehetséges megoldásokat, melyeket Füleky Zsolt államtitkár (ME) mutatott be. Kiemelte, hogy a halaszthatatlan megújítások során a minőséget csak az átfogó, mérnöki tervező munka biztosíthatja. A kormányzati tervek egyik legfontosabb célja az ipari technológiával épült házak revitalizálása. A tervek megvalósítására a Miniszterelnökség létrehozott egy szakmai munkacsoportot.
Varga Dénes közgazdász a saját kutatási eredményeit ismertette az építőipari konjunktúra fenntartásának feltételeiről. Ezek legfontosabbikának a lakosságot érintő támogatási rendszert tartja. Bemutatta, hogy ez nálunk igen szerény, összességében kisebb, mint 1%. A környező országokban általában ez magasabb, ennek megfelelően ott több lakás is épül. Ebből a megközelítésből a CSOK-ot sem tartja megfelelőnek, mert igazságtalan, a valóban rászorulók nem tudják igénybe venni. Szerinte hatékonyabb lenne, ha a lakástámogatás helyett közvetlenül a családokat támogatná a rendszer, az új építések mellett nagyobb ösztönzéssel a meglévő lakások felújítására.
Severnyák Krisztina épületenergetikai szakértő (UNIDEB) a kötelező költségoptimalizálás és a közel-nulla energetikai szint bevezetésének hatékonyságát elemezte. Nem látja biztosítottnak, hogy a kialakult szabályozással a CO2 kibocsátás tervezett csökkentésére is elérhető lenne.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesület elnöke, Barta Zsombor a lakosság körében végzett felmérés alapján hiányosnak tartja a lakóingatlan-tulajdonosok ismereteit a fenntarthatósági szempontokról. Kihangsúlyozta, hogy csak megfelelő tájékoztatással, oktatással érhető el, hogy a tulajdonos helyes döntést hozzon. Sajnálatos, hogy az ingatlanfejlesztők döntései általában csak rövidtávú szemléleten alapulnak, míg az ingatlan tulajdonosnak hosszú távra kell terveznie. Ehhez kellenek az ösztönző támogatások is.
Betekintést nyerhettünk a Budapest XIII. kerület nagyívű ingatlanfejlesztési terveiről, valamint az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) energiahatékonyság növelését célzó finanszírozási gyakorlatáról és terveiről.
2018. 02. 08.
Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége |
