Megjelent a Magyar Közlöny 2016/81. számában a belügyminiszter 21/2016. (VI. 9.) BM rendelete a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól.

A rendelet az általunk is véleményezett kérdések közül szabályozza:

1. A sormunkák gyakoriságát: zárt, gáztüzelésű rendszerek esetében 2 évente, egyébként marad az évenkénti gyakoriság.

2. A kéményseprő-ipari szolgáltató továbbra sem ellenőrzi a gázkészülék kötelező karbantartásának elvégzését, csak a műszaki-biztonsági felülvizsgálat (csak 10 évenként kötelező!) megtörténtét.

3. A rendelet továbbra sem nevesíti konkrétan az égéstermék elvezető megkülönböztetését attól függően, hogy az építési termék-e, vagy a gázkészülék része. Ennek megfelelően az elvégzendő feladatok között sincs különbség, azaz a kéményseprő szolgáltató olyan ellenőrzéseket is végez, ami a gázkészülék karbantartó feladata is.

A fentieken túl részletesen szabályozza a feladatokat és a vizsgálatok feltételrendszerét, igazodva az utóbbi években kialakult technikai körülményekhez. Tehát korszerűbb, mint a korábbi előírások, de továbbra sem veszi figyelembe a gázszakma hatályos jogrendjét. Ebből a szempontból nem felhasználóbarát. 

Gyárfás Attila ügyvezető elnök, MÉGSZ

Hagyományosan minden június első péntekén kerül sor az Építők Napja ünnepi ülésére, ahol a kormányzati szervek és a szakmai szervezetek képviselői beszámolnak az építőipar területén elért eredményekről és főleg az utóbbi néhány évben az építőipart sújtó problémákról is. Elhangzanak azonban építő javaslatok is.

Az ünnepi ülés keretében vehetik át az adományozó szervezetek képviselőitől a Kiváló Építő oklevelet a jelölő szervezetek által javasolt, az építőipar érdekében kifejtett kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek.

Ebben az évben külön rangot adott az ülésnek, hogy az NGM képviseletében Hornung Ágnes államtitkár asszony ismertette az építőipar előtt álló feladatokat és a Kormány által is támogatott kitörési lehetőségeket. A Miniszterelnökség nevében Dauer Márton főosztályvezető tartott beszámolót. A Honvédelmi Minisztériumot és a Belügyminisztériumot is főosztályvezető képviselte az ünnepi ülésen. Beszámolót tartottak még az ÉTE és az Építők Szakszervezeteinek Szövetségének elnökei is.

Az idei alkalommal, többek között a MÉGSZ jelöltje, Cséki István, mérnöktanár, a MÉGSZ korábbi ügyvezetője vehette át Hornung Ágnes államtitkártól az NGM által adományozott Kiváló Építő oklevelet.

A MÉGSZ indoklása szerint Cséki István szakmai pályáját a sokoldalú érdeklődés, a folyamatos tanulás és fejlődés, valamint a szakmai igényesség jellemzi. Épületgépész tervezőként és tanárként elkötelezett és minőségi szemléletével jelentős tiszteletet vívott ki a szakmában. 24 tankönyv, jegyzet és segédlet írásában és szerkesztésében vett részt, valamint jelentős számban publikált szakcikkeket.

Ezúton is gratulálunk neki!

5 további szakember, akiket a MÉASZ jelölt a kitüntetésre, szintén NGM oklevelet kapott.

Az ülést Kassai Ferenc, a MMK Budapesti és Pest-megyei elnöke vezette le.

Gyárfás Attila, ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Ezzel a címmel rendezte meg a már hagyományosnak tekinthető szakmai konferenciáját a Rehau, ezúttal a témával összhangban a Millenáris park egyik, az egykori Ganz Villamossági Gyár emlékét őrző csarnokában.

Az elhangzott előadások ennek megfelelően az ipari épületek mai igényeknek megfelelő létesítésével kapcsolatos, legtágabb értelemben vett építészeti szempontokat ismertették, legfontosabb kritériumnak tekintve az épület tényleges rendeltetésének való megfelelést, a fenntartható, energiahatékony üzemeltetési feltételek megteremtését és az optimális munkateljesítményhez szükséges belső komfort biztosítását.

Szebellédi Tamás üzletágvezető bevezető köszöntőjében ismertette a Rehau törekvéseit, amivel gyártmányaikkal az emberi tevékenység és az emberi környezet fenntarthatóságát célzó, energiahatékonyan üzemeltethető épületek létesítését segítik.

Az ipari épületek magyarországi történetét áttekintve értékelte dr. Dobai János docens (BME) az ipari épületek külső megjelenésének és az épületbe tervezett gyártási folyamatok összhangjának kérdéseit, amelyek az ipari forradalom idején még az örökkévalóságnak épített ipari épületektől az un. flexibilis és high-tech épületeken át a ma is divatos eldobható, az „épphogy szükséges” kivitelű épületekig vezettek.

Dr. ifj. Kistelegdi István docens (PTE) megvalósult terveken mutatta be, hogyan jelenik meg az esztétikai, építészeti minőség egy, a belső komfortot is a legmagasabb szinten megvalósító okos ipari épületben.

Az ipari létesítmények részére, az energiahatékonysági törvény és a végrehajtásáról szóló 122/2015. Kormányrendelettel előírt energetikai audit céljáról és tartalmi követelményeiről tartott ismertetést dr. Magyar Zoltán docens, tanszékvezető (BME). Kiemelte, hogy az auditnak mért és visszakövethető adatokra kell épülnie, a teljes életciklusra vonatkozó költségelemzéssel. Tartalmaznia kell a beruházást nem igénylő (1 éven belül megtérülő) javaslatok mellett a támogatás nélkül is elvárható, valamint a reálisan csak támogatással megtérülő, költségigényes beruházást igénylő javaslatokat.

Csomai Miklós vezető tervező (MBT04 Kft.), A technológia hatása az épületgépészeti rendszerekre című előadásának legfontosabb eleme az volt, hogy az épületet energetikai szempontból egyetlen egységként kell kezelni és az aktuális igényeknek megfelelően irányítani.

Színes, gyakorlati példákkal illusztrált előadásokat hallhatott a nagyszámú résztvevő még a Rehau által ajánlott ipari padlófűtési rendszerekről (Lászlófi András), az ipari környezetben keletkező hulladékhő hasznosításának lehetőségeiről (Gáti György, LG Elektronics) és a Hidrofilt Kft. gyártó üzemében végrehajtott, a technológiát kiszolgáló épületenergetikai rendszer korszerűsítéséről (Bangó Zoltán, Hidrofilt Kft.)
Az ipari épületekben alkalmazható nyílászárók energiahatékonysági szerepéről és választékáról számolt be Obermayer Balázs (Rehau Kft.). A munkakörnyezetnek a munkateljesítményre való jelentős hatására tekintettel mutatta be Erdei Sándor (Rehau Kft.) az irodai környezet és a szabadidős terek kialakítására ajánlott építészeti megoldásokat és a Rehau akusztikus rendszereit.
Mucsi Ádám (Rehau Kft.) az ipari épületek épületgépészeti és technológiai rendszereit kiszolgáló csővezetéki elemekről tartott színes bemutatót.
Záró előadásként hallhattuk Szebellédi Tamás ismertetőjét az energiahasznosítást segítő talajszondákról és a talaj-levegő hőcserélőkről, valamint a PE-Xa anyagú távvezeték rendszerekről.

A kitűnően előkészített és megszervezett rendezvény igen sok szakmabeli érdeklődését felkeltette, kivitelezőkkel, tervezőkkel, beruházókkal, üzemeltetőkkel és egyetemi oktatókkal is lehetőség nyílt személyes tapasztalatcserére és az elhangzottak értékelésére.

Várjuk a folytatást!

Gyárfás Attila, ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

A Családi Vállalkozások Országos Egyesülete (CSVOE) szeretné megismerni a családi vállalkozások igényeit az alábbi kérdőív közreadásával.

Ha az Ön cége a család tulajdonában van, kérjük, szánjon rá néhány percet a kérdőív kitöltésére!

A kérdőívet megtalálja ide kattintva