A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata 2016 évben első alkalommal rendezi meg az Épületgépészeti Tervezői Konferenciát, amellyel a tervezői szakterületen tevékenykedők szakmai továbbképzését szándékozik segíteni. A rendezvény az éves kötelező szakmai továbbképzési program része, ezért várják minél több kolléga részvételét.

A konferencián tervezői előadások keretében az elmúlt évek és a jelenleg folyó jelentős beruházások épületgépészeti tervei kerülnek bemutatásra. Az előadásokat a tervekben szereplő berendezéseket, installációs elemeket gyártó és forgalmazó, valamint a kivitelező és az üzemeltető vállalkozások szakmai bemutatkozása egészíti ki.

A rendezvény lehetőséget biztosít a szakma szereplőinek, tervezőknek, gyártóknak, forgalmazóknak, kivitelező és üzemeltető vállalkozásoknak kötetlen szakmai konzultációra is.

A konferencia alkalmával kerül kiírásra az MMK ÉgT 2016. évi Épületgépész tervpályázata, amelyre várják a tervező kollégák jelentkezést. A nyertes pályaművek a rendezvényen kerülnek bemutatásra.

A rendezvény időpontja: 2016. szeptember 16. 9.00 óra

A helyszínről és a tervezői pályázat részleteiről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

A Főtáv-Komfort Kft. a Főtáv Zrt. megbízásából tavaly óta végzi az új Főtáv-fejlesztésű, modulrendszerű hőközpontok gyártását és beépítésének teljes körű kivitelezését.

A legújabb fejlesztésű modulrendszer új terméknek számít a piacon. A speciális hőközpont kialakításának alapelve azt, hogy a különböző hőteljesítményű funkcionális egységek (modulok) sokféle variációban összeépíthetők legyenek. Az egyes modulok variálásával szinte bármilyen hőszolgáltatási igény megvalósítására lehetőség nyílik.

A hőközpontok a távhőellátó rendszer nélkülözhetetlen elemei, amelyek a távvezetéki hálózat és a felhasználói berendezések kapcsolatát valósítják meg. A folyamatos üzemben tartás, a technika fejlődése és az energiahatékonyság kiemelt szerepe miatt a hőközponti berendezések 15-20 év alatt elavulnak, elhasználódnak, amortizálódnak. A FŐTÁV jelenleg mintegy 3.500 saját tulajdonú hőközpontot üzemeltet, amelyek közül hosszú távon évente legalább 180 db felújítása lenne szükséges ahhoz, hogy a távhőtechnológia üzemben tartható, az ellátásbiztonság és a műszaki színvonal pedig garantálható legyen.

A FŐTÁV 2000-es évek óta jelentős mértékű korszerűsítést hajtott végre a hőközponti technológiát érintően. Ennek fő hajtóereje volt a Távhőtörvényben foglaltak Budapestet érintő végrehajtása, ami előírta a korábbi tömbhőközpontok szétválasztásátés ezek helyett épületenkénti hőközpontok létesítését. A hőközpont-szétválasztások kapcsán a legtöbb előkészületi nehézséget az okozta, hogy az épületekben nem mindig volt a hőközpont elhelyezésére alkalmas méretű helyiség. A kis alapterületet igénylő technológiai berendezés fontossága tehát már egy ideje ismert.

A Főtáv 2012-ben úgy döntött, hogy a jövőben a hőközpontok rekonstrukcióját saját fejlesztésű modul rendszerű hőközponttokkal fogja megvalósítani. A modul rendszer ötvözi a hagyományos kialakítású és a blokk kialakítású hőközpontok előnyös tulajdonságait: merev tartószerkezetre épített korszerű, kisméretű és kistömegű technológiai berendezésekből egybeépített szerkezet, mely azonban befoglaló méreténél és tömegénél fogva egyszerűen szállítható, elhelyezhető, beépíthető.

A modul rendszer alkalmazásával a hagyományos kialakítású hőközpontok részleges vagy teljes felújítása jól tervezhető költségszinten, a korábbiaknál egyszerűbben, szinte tetszőleges helyi adottságok esetén, rövid üzemszüneti idő mellett megvalósítható. A modul rendszerű hőközponti kialakítás lehetőséget biztosít a blokk kialakítású hőközpontok üzem közben történő felújítására és bővítésére is.

A modulok, mint funkcionális egységek műszaki tartalmát úgy tervezték, hogy tipizált, egyszerű módon a hőközpontok funkcionális felújítására is lehetőséget nyújtanak. A modulrendszer kialakításának alapelve éppen az, hogy a különböző hőteljesítményű funkcionális egységek (modulok) sokféle variációban összeépíthetők. Az egyes modulok variálásával szinte bármilyen hőszolgáltatási igény megvalósítására lehetőség nyílik. A tipizált rendszer következtében a tervezési- és előkészületi feladatok egyszerűsödnek, gyorsabbá válnak, a várható költségek tervezhetőbbek. A modulrendszer kialakítása során megtartottuk a korábbiakban alkalmazott energetikailag kedvező, illetve költséghatékony megoldásokat (egy útú motoros szelepek, kétlépcsős HMV-termelés, energiahatékony szivattyúk, programozható szabályozó), illetve azokat továbbiakkal egészítettük ki. Ezek az üzemeltetést és karbantartást segítő, illetve a távfelügyeletet támogató kialakítások, továbbá idetartozik a korrózióálló csővezeték alkalmazása is.

A magyarországi Bosch csoport budapesti telephelyén átadott oktatóteremben évente 1500-an ismerkedhetnek meg az alternatív, környezetkímélő és energiatakarékos fűtési megoldásokkal. Az oktatóközpont 30 millió forintosba került.

A fűtési rendszerek kialakítása és karbantartása egyre összetettebb, a jogszabályok egyre szigorúbb követelményeket támasztanak a felhasználók biztonsága érdekében, a fogyasztók egyre jobban igénylik az új technológiákat. A hőszivattyúk, kondenzációs kazánok, napkollektorok a XXI. század berendezései, amelyek alkalmazására fel kell készülni, új, más szakmát is érintő ismereteket kell szerezni. Az említett technológiák beépítéséhez, szervizeléséhez jól képzett szakemberekre van szükség.

Gerd Vrieling, a termotechnika üzletág regionális értékesítési igazgatója az átadón kiemelte: a Bosch százharminc éves innovátorként és a műszaki oktatás elhivatott támogatójaként évek óta hangsúlyozza a magas minőségű és célzott tudással rendelkező technikus és szakmunkás szakemberek képzésének fontosságát. Hozzátette, elengedhetetlennek tartják, hogy a diákok az elmélet elsajátítása mellett a gyakorlatban is alkalmazni tudják a tanultakat.

Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője kifejtette, az oktatóteremmel hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő évtizedek szakemberei európai színvonalú képzettséget szerezzenek.

Forrás: MTI

2016. március 1-én hatályba lépett a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet és vele a 2. mellékletét képező MBSZ módosítása.
A módosított jogszabály a
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300011.NGM
címről letölthető.

Több, a jobb értelmezhetőséget segítő változás mellett a felhasználókat és a szerelőket érintő legjelentősebb változás, hogy az egyszerűsített gázkészülék csere eljárás keretében ezentúl létesíthető C₆ típusú felhasználói berendezés is. Az alkalmazhatóság feltételeit a rendelet 6.§ és a 2. melléklet 5.3 fejezete tartalmazza. Az eljárás alkalmazhatóságának kiterjesztése különösen indokolt a július 1-től életbelépő energiahatékonysági rendelet végrehajtásának érdekében.
Az egyszerűsített készülékcsere eljárás személyi feltételei is változtak, március 1. után a középfokú és felsőfokú szakirányú végzettségű gázszerelők mestervizsga nélkül is kérhetik az elosztói engedélyesektől a jogosultsághoz szükséges regisztrációt.

Az új rendelet némely konkrét szabályozás helyett a tervező feladatául írja elő a műszaki-biztonsági követelményeknek megfelelő megoldás megtervezését. Ilyen pl. az „A” típusú gázkészülékek légellátása, ill. a helység megfelelő légcseréjének biztosítása, amihez tudatos felhasználást feltételező körülmények megteremtése a tervező felelőssége.

Nem változtatott az új rendelet a gázkészülékek égéstermék elvezetésének kialakítási szabályaiban, továbbra is az MSZ EN 15287 szabványnak megfelelő kialakítást rendeli megfelelőnek. (Ezzel szemben az OTÉK és a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló rendelet továbbra sem az MSZ EN ajánlásait veszi figyelembe.) Nem változtak a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék elvezető és égési levegő ellátó rendszer ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó szabályozások sem.

Sajnálatos, hogy a megjelent jogszabály figyelmen kívül hagyta, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat az elmúlt évben megváltozott, a rendeletben szereplő hivatkozások tehát hibásak.

2016. március 9.