Hirdetés


Hirdetés

Általános hírek
A MÉASZ részleges áfa-visszatérítést javasol az épületenergetikai korszerűsítésekre PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

Hazai építőanyag gyártók: dinamikus bővülés kihívásokkal

2018 első félévében szegmensenként 10-30%-kal bővült a hazai építőanyag-piac: a legintenzívebben a szerkezetépítő és egyes kapcsolódó termékek iránti kereslet nőtt. A szakképzett munkaerő megtartása érdekében a gyártók idén tovább emelték a béreket. Vannak olyan területek, ahol a kivitelezői kapacitáshiány lassítja a bővülést. Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke szerint nemcsak a beépítő szakemberek utánpótlása miatt, hanem a gyártói beruházások tervezhetősége miatt is fontos a kiszámítható megrendelés-állomány, amely tartósan stabilizálhatja az építőipar növekedését és a GDP-hozzájárulást is. Az épületenergetikai korszerűsítések erősebb ösztönzése ebben kulcsszerepet játszhatna, így az újlakás-építések mellett a magasépítések másik jelentős lába lehetne. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítések támogatására részleges áfa-visszatérítést javasol, hasonlóan a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez.

Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5%-os újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak.

A KSH által nemrég közzétett 11,2%-os bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások élénküléséhez.

A hazai építőanyag gyártók a kollégák megtartása érdekében a béreket idén tovább növelték, de a kapacitásbővítéshez még így is kihívás megfelelő szakképzett munkaerőt biztosítani. A forint évközi gyengülése miatt egyes import alapanyagok ára növekedett - különösen az üveg, PVC profilok és egyes kőolajipari és építőkémiai termékek terén. A gyártók egy része egyelőre áraiban még nem érvényesítette e hatást, kivár arra nézve, hogy mi lesz a tartós forint kurzus. A béremelések és az árfolyamhatás mellett a fuvarozási szolgáltatások drágulása jelentette a harmadik fő piaci árbefolyásoló tényezőt. Összességében, a gyártók a jellemzően 2-7%-os árkorrekciókat tavalyi évhez hasonlóan túlnyomórészt a bérek növelésére és a munkaerő-kapacitás bővítésére fordították.

Az 5%-os újlakás-áfa tervezett kivezetése tovább erősíti az újlakások iránti keresletet a következő másfél évben, azonban e hatás mellett megjelenik a bérbeadási célú lakásépítés is. Ennek fő oka, hogy alacsony kockázatú termékekben (például bankbetétekben) még mindig nem érhető el érdemi reáljövedelem, ezért a bérleti célú lakásépítési sokaknak vonzó alternatíva – különösen, hogy még mindig nem kínálati a piac a megyeszékhelyeken és az agglomerációban.

Szarka László, a MÉASZ elnöke szerint a gyártói beruházások tervezhetősége miatt is fontos a kiszámítható megrendelés-állomány. Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések hathatós állami felkarolással kiszámítható megrendelésállományt biztosítanának az építőiparnak. Az épületenergetikai korszerűsítésekre elérhető kamatmentes hitelkonstrukciók jelenleg nem tűnnek eléggé vonzónak a lakosság körében, míg a hazai lakóingatlan állomány kétharmada energetikailag elavultnak számít.

A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítések támogatására részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. Az építőanyagra és munkadíjra egyaránt vonatkozó utólagos számlabemutatás jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is.

Az egyes építőanyag gyártói szegmensek teljesítménye 2018. I. félévében:

Az égetett kerámia (tégla) falazati termékek iránti kereslet 2018 első felében további 10-15 százalékkal bővült. A belföldi gyártók alapvetően ki tudják elégíteni az igényeket. A vállalatok a termelőkapacitást folyamatosan bővítik, azonban a szakképzett munkaerőhiány miatt a növekvő bérezés mellett is kihívást jelent a kétműszakos termelések megszervezése.

A fehér falazati (mészhomok tégla, pórusbeton-) anyagokból összesen mintegy 15-20 százalékos növekedést ér el a szegmens.

A vakolat- és építőkémiai termékek terén a gyártók differenciált, 10-25% bővülést értek el 2018 első félévében. Míg épületek szerkezetépítése, és vele a hőszigetelő vakolatokrendszerekkel összefüggő ragasztó- és egyéb segédanyagok piaca erőteljesen bővül, a hideg burkolóanyagok piacára kedvezőtlenül hat a kivitelezői kapacitáshiány. Ezért a burkolóanyagok ragasztói- és egyéb kapcsolódó termékek iránti kereslet bővülése egyelőre elmarad az általános építőipari bővülés mértékétől.

A homlokzati nyílászárókat tekintve a teljes 2017-es évet tekintve a termelési érték több, mint 10%-kal nőtt, de az őszre vonatkozóan további növekedés várható. A rendelési átfutási idők 6-7 hét körül mozognak, míg az árak átlagosan 7%-kal emelkedtek - elsősorban a munkabérek emelése, másodrészben pedig az árfolyamhatás átvezetése miatt. Az import üvegek, PVC-profilok és vasalatok ára tovább emelkedett.

Az ablakgyártók egyértelműen érzékelik az elektronikus számlázás szürkeimporttal szemben mutatkozó piacfehérítő előnyeit. A beépítés területén azonban továbbra is komoly forráshiányok vannak, amelynek kezelésére a szakszövetség által kidolgozott tematika alapján működik az ablakbeépítő OKJ-képzés, amely középtávon fejti ki hatását. Ez különös fontossággal bír, mivel a minőségi problémák a nem megfelelő beépítésből erednek.

Az EPS alapú hőszigetelésekre irányuló kereslet az építőipari bővüléssel egyelőre nem halad együtt úgy, mint a szerkezetépítő anyagok esetében. A kereslet a homlokzati energetikai felújításokkal együtt sem éri el azt a szintet, hogy az EPS hőszigetelőanyag-ipar a kapacitásait teljesen ki tudja tölteni. Ennek fő oka a korszerűsítések egyelőre visszafogott volumene, amely mellett az újlakás-beruházások nem mindig időben ütemezett rendelései is hullámzó keresletet generálnak. Az árakat illetően a tavalyi nyári áremelkedés lecsengett sőt jelenleg éves áttekintésben kismértékű árcsökkentésről lehet beszélni.

A szálas szigetelőanyagok piacán25-30% körüli volumen-növekedés érzékelhető. E szigetelőanyagok nagy részét az ipari épületekre és közintézményekre vonatkozó előírások miatt használják.

Az épületgépészeti szegmensben az első félévben továbbra is kissé hektikus a piac a nagyobb létesítmények esetében: sok a bizonytalanság, elsősorban egyes elnagyolt tervek, menet közben változó beruházói igények és bonyolult, gyakran méltánytalan fizetési garanciák miatt. A kisebb volumenű munkáknál inkább a megkívánt rövid (azonnali) határidő okoz kapacitásproblémát, mivel a szezonálisan jelentkező nagy igényre nem képes egy kis- vagy mikrovállalkozó felkészülni; a minőségi munkaerő hiánya továbbra is jellemző.

A munkák döntő többségét kitevő felújítások sajnos ritkán jelentenek komplex felújítást vagy korszerűsítést. A részleges felújításokkal csak az üzembiztonság fenntartása érhető el, a hosszú távú energiahatékonyság és a növekvő komfortigény csak ritkán. Elmondható, hogy komplex felújítások konkrét, könnyen elérhető, jelentős támogatások nélkül manapság nem jellemzők.

Az épületgépészeti termékek áraiban jelentős változás nem történt, az anyagbeszerzés legfeljebb csak az azonnali munkáknál okozhat pillanatnyi fennakadást, a választék megfelelő.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről:

A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fogja össze a magyarországi építőanyag- és építési termék gyártókat. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért.

A MÉASZ célja a minőségi új építések, felújítások és energetikai korszerűsítések széles körű előmozdítása; minőségi épületállomány kialakításának elősegítésével hozzájárulni a nemzeti vagyon gyarapodásához, társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten és kommunikáción keresztül.

A hazai építőanyag- és építési termékgyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdasági értékláncban.

További információ:

Szarka László elnök
Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Email:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Módosítás dátuma: 2019. január 16. szerda, 13:43
 
Beszámoló a 13. MÉGSZ horgászversenyről - Székesfehérvár, július 7. PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

A 13. MÉGSZ Országos Horgászverseny már hagyományosan Székesfehérváron, a Palotavárosi horgásztavon került megrendezésre.

Az idei évben két támogatója is volt a versenyünknek, a COMAP és az ÉP-Gépész Holding Kft.
A megnyitón az ÉP-Gépész Holding részéről Csizmadia Zsolt köszöntötte a megjelenteket.

Az előre nevezettek közül 26-an küzdöttek meg a "Magyar Épületgépészek Horgászbajnoka 2018" címért.

A verseny  jó hangulatát az időjárási körülmények sem tudták befolyásolni, a szél, a párperces eső sem csökkentette a halak kapáskedvét.

Az eredményekről:

1. helyezett:  Dvorák Bálint, ACO Ker. Kft.                    19,56 kg

2.helyezett:   Hajdu László, H-L Mérnök Kft.                 18,44 kg

3.helyezett:   Németh Zoltán, E.V.                                 18,13 kg

4.helyezett:   Fehér Márton, Delta-F Kft.                       18,06 kg

5. helyezett:  Tóth László                                               13,55 kg

 

A legnagyobb halat Lajkó László fogta, egy 11,7 kg-os pontyot. Az összes fogás 160 kg felett volt.

A verseny közbeni mérlegelésekben Németh Vilmos  és Mihályka Barna segédkezet. Köszönet munkájukért!

Az eredményhirdetés után a rendező és segítői által elkészített pörkölt és halászlé elfogyasztásával zárult a program.

Antal István szervező


Gratulálunk a nyerteseknek és ezúton is köszönjük Antal Istvánnak a szervezésben nyújtott jelentős segítséget!

A MÉGSZ munkatársai

Képes beszámolónk:

2018Horgász 01

2018Horgász 02

2018Horgász 03

2018Horgász 04

2018Horgász 05

2018Horgász 06

2018Horgász 07

2018Horgász 08

2018Horgász 09

2018Horgász 10

Módosítás dátuma: 2018. augusztus 28. kedd, 16:34
 
Kibővített elnökségi és tagozati rendezvényt tartott a MÉGSZ PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

Június 22-én pénteken találkoztak a kibővített elnökség tagjai és a program iránt érdeklődő MÉGSZ-tagok a Tolna megyei Tengelicen. Aktuális szakmai témákról és a szövetség jövőképéről vitatkoztak, majd tagozati elnököket választottak.

Elsőként a GDPR-ral kapcsolatban egy jogász specialistától hallgattak meg egy előadást, amelynek eredményeként senki sem állapította meg magában, hogy egyszerű lesz megfelelni az elvárásoknak.
Gyárfás Attila a C-típusú készülékek égéstermék-elvezetésével kapcsolatban ismertette a legújabb jogi fejleményeket, különösen azt, hogy a gázkészülékkel együtt tanúsított égéstermék-vezetőkre vonatkozó Európa Parlamenti direktívák áprilistól érvényben vannak Magyarországon.
Golyán László tájékoztatást adott a szakmán belüli együttműködés fejlődéséről, és az ezzel kapcsolatos törekvéseinkről, Bozsó Béla ügyvezető pedig a szövetség 9 erőforrásáról tartott előadást, és vitát kezdeményezett az egyik erőforrásról, a MÉGSZ jövőképéről, fejlesztési irányairól.
Az értékes hozzászólásokból kiderült, hogy a jövőben a taglétszám mellett a szakmai kapcsolatok lehetnek nagy érték, erre kell egyre jobban figyelni. Golyán László szerint a korábban a szövetségben több ciklusban vezetői pozíciókat betöltő személyeket - elnököt, alelnököket, tagozati és megyei csoport elnököket - tudásuk hasznosítása céljából hivatalosan is egy, a szövetség fontos ügyeire és jövőjére hatással bíró testület tagjaivá kellene tenni. Az elnök szerint egyre fontosabb lesz a jövőben a szakmán belüli élő kapcsolatok megtartása és fejlesztése.

Pánger László szerint a taglétszámra a szakmán belüli utánpótlás is hatással van, és szerinte többet kell tenni azért, hogy megmaradjanak a szakmában a szakmunkások és mérnökök. Kormos László szerint Pest megye nagysága miatt szerinte három alelnököt vagy megyei képviselőt kellene majd választani területi elosztásban. Szerinte részletesebb tájékoztatás szükséges az elnökség munkájáról és a jogszabályok változásáról. Szabó Imre javasolta, hogy a gáztervekre vonatkozóan indítson tanácsadást a MÉGSZ a tervezők számára, és javasolta, hogy a szövetség tagjait, mint szolgáltatókat a lakosság felé hirdessük meg.
Többen is szorgalmazták azt, hogy a fiatalok irányába nyisson a szövetség, míg mások azzal értettek egyet, hogy elsősorban a középkorosztályra kell összpontosítani, mert velük könnyebben megtaláljuk a közös hangot. Huszák Géza azt részletezte, hogy milyen nehéz egy vállalkozásban felépíteni és megtartani az utánpótlást.

A találkozónk keretében az adott tagozathoz tartozó tagjaink megválasztották tagozati elnököknek a következő kollégákat:

Biomasszatüzelési Tagozat: Boronkai Miklós
Gáz- és Tüzeléstechnikai Szerviz Tagozat: Lukács Alajos
Gázszerelési és Füstgázelvezetési Tagozat: Németh Vilmos
Geotermikus Hőszivattyú Tagozat: Fodor Zoltán
Fűtés és Légtechnika Tagozat: Nagy István
Ipari és Technológiai Tagozat: Pánger László
Tervezői Tagozat: dr. Rétfalvy Mátyás


Bozsó Béla ügyvezető 
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Képes beszámolónk:

DSC06335

DSC06341

DSC06342

DSC06343

DSC06346

Módosítás dátuma: 2018. december 07. péntek, 17:47
 
Tervezők figyelem! PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

Közismert, hogy a Gáztörvény (GET) február 1-én életbelépett módosítása csökkentette a földgázelosztói feladatokat, nevezetesen bizonyos, egyelőre szabályozatlan feltételek fennállása esetében megszüntette gázfelhasználói berendezések átalakításának (a GET szerinti megfogalmazással a készülékcserének) kötelező, előzetes tervfelülvizsgálatát és ezzel együtt az elkészült szerelési munka műszaki-biztonsági ellenőrzési feladatát is a tervező kötelezettségévé tette. A földgázelosztó tehát az ilyen tevékenységről csak utólag, a kötelező bejelentés kézhezvétele után szerez tudomást.

Az nyilvánvaló, hogy a tervező eddig is teljes körűen felelt az általa elkészített terv felhasználási célnak és a jogszabályoknak való megfelelőségért. A tervfelülvizsgálat eddig sem a felelősség megosztását célozta, de feltétlenül lehetőséget biztosított egyes tervezési hibák feltárására. Ebben a tekintetben az új „készülékcsere” eljárás növeli a tervező kockázatát, mert az esetleges hibákra jobb esetben a kivitelezés közben, rosszabb esetben csak utólag, valamilyen bekövetkezett kár kapcsán derül fény. Ráadásul az elkészült szerelés műszaki-biztonsági ellenőrzése nem csak olyan új, ellenőrzési feladat, amiben a tervezők jelentős hányadának nincs gyakorlata, hanem jelentősen kitágítja a tervezők felelősségvállalásának határait is.

Az esetleges tervezői, vagy a tervező által nem feltárt szerelési hibák okozta anyagi felelősségvállalás fedezete a tervezők számára kötelezően előírt felelősségbiztosítás, amivel a felhasználót ért esetenkénti kár anyagi terhei részben vagy egészében megtéríthető. A biztosítás költsége természetesen a tervezőt terheli.

A GET fenti módosításával csökkenhet a „készülékcsere” eljárás keretében elvégzendő tervköteles átalakítások átfutási ideje, ami főleg a felhasználó oldaláról üdvözlendő intézkedés. Még akkor is, ha a tervfelülvizsgálat és a műszaki-biztonsági ellenőrzés az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körében ingyenes volt. Ezeknek a tevékenységeknek a díja ugyanis beépült a gáz árába.
A műszaki-biztonsági ellenőrzés díja viszont most a tervezőt illeti. Egyrészt a többlet feladat elvégzéséért járó díj, másrészt a megnövekedett kockázat díja. A tervező tehát jogosult a tervezési díj megemelésére, amit a felhasználó kénytelen megfizetni. Ennyibe kerül neki az átfutási idő – a kialakult gyakorlat szerint legfeljebb és átlagosan összesen 15 napos – lerövidülése. (Bárcsak a kéményseprő-ipari szolgáltató ennél általában jobban elhúzódó ellenőrzési tevékenysége is rövidülne!)

Az új helyzetnek nem minden tervező örül. Nem csak jó szakmai felkészültség, hanem megfelelő gyakorlati tapasztalat is szükséges ahhoz, hogy a tervezői munka ne csak kockázatvállalás, hanem alkotói tevékenység is lehessen, és mindamellett megélhetést biztosítson.

Gyárfás Attila, ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Módosítás dátuma: 2019. január 11. péntek, 17:47
 
Európáról fogunk beszélni PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

A pécsi székhelyű, országos hírportál-hálózatot működtető Lexum-Invest Kft. nemrégiben pályázatot nyert, melynek célja, hogy tájékoztasson az Európai Unió kohéziós politikájával kapcsolatos hírekről és bemutassa az uniós támogatással megvalósult fejlesztéseket.

eu karrier nyito

A több mint tíz éves saját fejlesztésű online napilap „Az Európai Unió kohéziós politikájával kapcsolatos tájékoztatási intézkedések támogatása” címen kezdte meg a pályázat megvalósítását az elmúlt időszakban. Célcsoportja a szélesebb olvasóközönség, a civil és vállalkozói partnerek, melyekkel őszinte és nyílt diskurzust valósít majd meg az európai uniós fejlesztési forrásokról és magáról az Európai Unióról.

Bár az Európai Unió támogatottsága Magyarországon még mindig magas, sokan érezhetik úgy, hogy mára inkább semlegessé és megosztottá vált, ezért a megvalósítás során a csatlakozás óta beteljesült fejlesztésekről és hírekről fog beszámolni a hírportál-hálózat, valamint minden megyében konferenciát, fórumot, kerekasztal-beszélgetést fog szervezni, hogy az Európai Unió kohéziós politikájának a megértésére ösztönözze az embereket.

– Talán nem vagyok egyedül, aki az elmúlt években azt tapasztalta, hogy Európa és az unió megítélése meglehetősen vegyes lett, miközben az Euróbarométer kutatásai szerint is a 27 uniós tagállam közül Magyarországon tartósan magas azoknak az aránya, akik országunkat Európához tartozónak vallják. Projektünkkel ezt a kettősséget szeretnénk megvizsgálni, érthetőbbé tenni. Ezzel együtt nem kívánunk belemenni semmilyen politikai diskurzusba – fejtette ki Zámbori Bíró Tamás, a projekt szakmai vezetője.

– A program során, várhatóan ősszel 19 megyeszékhelyen Európai Unióval kapcsolatos konferenciát, fórumot fog szervezni a projekt gazda Lexum-Invest Kft. Ezenkívül a Napilapcsoport oldalain egyre több Európai Unióval, uniós fejlesztésekkel kapcsolatos cikkek fognak megjelenni, valamint uniós szakértőkkel megvalósított podcast beszélgetések is elérhetőek lesznek. Mindehhez fontosnak tartjuk, hogy minél több regionális szinten elérhető civil- és forprofit partner csatlakozzon a programhoz – tette hozzá Zámbori Bíró Tamás.

Módosítás dátuma: 2018. május 31. csütörtök, 12:30
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Következő > Utolsó >>

17. oldal / 154