Szakmailag az utóbbi évek legsikeresebb Kéménykonferenciájának tekinthető a március 22-23-án, Kecskeméten lezajlott rendezvény. Szakmai programja, hiteles előadók tolmácsolásában érintette a kéményekkel, a kéménysepréssel és az égéstermékek okozta légszennyezéssel kapcsolatos aktuális problémákat, de elhangzottak javaslatok a problémák megoldására is. 13 szakmai kiállító is hozzájárult a szakmaiság színvonalának emeléséhez.

A kiállítást Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke nyitotta meg, a konferenciát pedig dr. Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere. A megnyitók után került sor a konferenciát szerevező, idén 25 éves Kéményjobbítók Országos Szövetsége által alapított Meszléry Celesztin díjak átadására. Az idei díjazottak dr. Bérczi László tű. dandártábornok (BM OKF) és Kocsis Krisztián ov. (FŐKÉTÜSZ Kft.).

Tájékoztatást kapott a hallgatóság az OKF-nek a CO-mérgezések csökkentését célzó tevékenységéről. Felmérésük szerint a CO-mérgezéseket a 2016-2018 években az esetek 41%-ában az égési levegőellátás hiánya, 47%-ban a tüzelőberendezés, 12%-ban pedig az égéstermék-elvezető karbantartásának elmaradása okozta.
Kovács Balázs (FŐKÉTÜSZ) beszámolt a kéményseprő-ipart érintő jogi szabályozás hátrányairól. Javasolta a sormunka visszaállítását és a kéményseprő-ipari szolgáltatás liberalizálását, vagyis a kéményseprő is építhessen kéményt, de szükségesnek tartja a kéményseprők gázszerelői továbbképzését is.

Több előadó is tárgyalta a főleg a szabálytalan tüzelés következtében a levegőbe kerülő porszennyeződés jellemzőit, ill. ennek káros hatásait. Egybehangzóan a háztartási „szilárdtüzelést” tartják a fő felelősnek.
A kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. főmérnöke ismertette az új faapríték tüzelésű fűtőmű létesítésének terveit és körülményeit.

A Kompozitor Kft. bemutatta a furánflex kéménybélelési technológiát és beszámolt ennek piaci sikereiről.

Blazsovszky László a Gázipari Műszaki Szakbizottság elnöke részletesen ismertette a gázipari és kéményseprő-ipari szabályozás ellentmondásait. A jogszabályok egyértelművé tétele halaszthatatlan feladat, mert eltérő alkalmazásuk akadályozza a felelős munkavégzést.

A MACSOI előadóitól szemléletes előadásokat hallhattunk a hatékony és környezetbarát fatüzelés feltételeiről és a különböző fatüzelő berendezések építési technológiáiról.

A konferencia második napja egyúttal a Bács-Kiskun megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzése is volt. Ennek súlypontja a kéményáramkör méretezési és működési feltételeinek ismertetése (dr. Barna Lajos), valamint a gyűjtőkémények alkalmassá tétele a korszerű tüzelőberendezések üzemére (Keszthelyi István).
Sümeghy Árpád (Energotrade) bemutatta az égéstermék a környezeti levegő minőségére gyakorolt hatását és az ezzel kapcsolatos jogszabályok teljesítésének módjait.
A továbbképzés keretében ismertette az ÉMI képviselője (Haszmann Iván) az égéstermék-elvezetők, mint építési termékek forgalomba hozatalának jogi és műszaki feltételeit.

Színesítette a rendezvényt az első nap zárásaként megnyitott Erdélyi Építészeti Biennálé.

A jó hangulatú esti fogadás jó alkalom volt a szakemberek kötetlen beszélgetésére, egymás véleményének jobb megismerésére.

Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

A héten sorra kerülő konferencia sajtótájékoztatóját a konferencia Szervező Bizottságának elnöke, dr. Barna Lajos nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy amellett, hogy ez a jubileumi X. Kéménykonferencia, egyúttal a konferenciát szervező KÉOSZ megalapításának 25. évfordulója is. Ennek okán külön is megemlékeznek majd dr. Meszléry Celesztinről, a KÉOSZ egyik alapítójáról és a munkásságára emlékezve ezúttal is a konferencia keretében adják át a Meszléry Díjat. Barna Lajost követően a KÉOSZ alapító elnöke, dr. Chappon Miklós röviden ismertette a szervezet megalapításának előzményeit és az ezt követő jelentősebb feladatait.

Emeli a konferencia szakmai jelentőségét, hogy a második napra tervezett előadásokat az MMK és Építész Kamara is befogadta, mint kötelező szakmai továbbképzés. Ezek témáit a „kéményáramkör” fogalom fogja össze, ráirányítva a figyelmet a rendszerszemlélet fontosságára, beleértve az építőipari vonatkozásokat is.
A konferencia súlyponti témája a szilárd (elsősorban fa)tüzelés és a levegőtisztaság összefüggései lesznek, különös tekintettel a 2020 után életbe lépő környezetvédelmi szigorításokra. Elhangzanak előadások a kéményseprőipar felügyeletét ellátó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerepéről, és a kéményseprőipari szolgáltatással kapcsolatos új jogi szabályozás hatásairól is, valamint a gázipari szabályozás és a kéményseprő-ipari szabályozás ütközési pontjairól.
Színesíti a programot a csütörtök délutánra tervezett Erdélyi Építészeti Biennále megnyitása.

Jelentkezés a konferenciára és bővebb információk itt

A szokásos nagyszámú érdeklődés mellet, több mint százötven szakember részvételével került megrendezésre a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesülete (MÉGNAP) és a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) által szervezett IX. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben című konferencia és kiállítás.

Az évi rendszerességgel megrendezett konferencia hagyományosan az aktív napenergia-hasznosítás mindkét ágával, a napkollektoros hőtermeléssel és a napelemes áramtermeléssel is foglalkozik. A két részterületnek a konferencia programjában elfoglalt részaránya azonban jól jelzi a napenergia iparág piaci folyamatait. Még a kezdeti években gyakorlatilag kizárólag a napkollektoros részterület adta a témát, addig az utóbbi években egyre dominánsabbá váltak a napelemes áramtermelésről szóló előadások.

Horváth Balázs, a csehországi székhelyű, de Európa számos országában, így hazánkban is jelen lévő Solarity napelemtechnológiai nagykereskedés értékesítési munkatársa a konferencia első előadásában a napelem piac fejlődéséről és technológiai trendjeiről beszélt. A legfontosabb tényként azt emelte ki, hogy a napelemes világpiac óriási ütemben növekszik. 2017-ben kb. 100 GW teljesítményű új napelemes rendszer valósult meg a világban, ami 29%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A másik jellemzője a piacnak, Kína további előretörése. Kína nem csak a napelemes gyártókapacitás terén egyeduralkodó a világban, de a telepített új rendszerek számában is világelső, a 2017-ben üzembe helyezett rendszerek 53%-a Kínában valósult meg. Látványos fejlődés tapasztalható a napelemek gyártástechnológiájában is. A piacot egyértelműen a szilícium kristályos napelemek uralják, ezen belül az elmúlt években kb. 25-75% volt a monokristályos-polikristályos napelemek megoszlása. Manapság azonban jelentősen növekedni látszik az érdeklődés és a kereslet a nagyobb hatékonyságú, innovatív új technológiákkal gyártott monokristályos napelemek iránt. Ezek a prémium kategóriás napelemek már elérik a 21% fölötti hatásfokot is, szemben a standard polikristályos napelemekre jellemző 16-17%-kal.

A konferencián több előadásban is kiemelésre került, hogy a világpiac mellett végre a hazai napelemes piacot is döntően pozitív tendenciák jellemzik. A háztartási méretű kiserőművek száma töretlen ütemben növekszik, és ugyanakkor soha nem látott napelempark-építési láz is tapasztalható hazánkban. Ennek okait és hátterét világította meg előadásában Mokry Tamás, a Tiszta Energiák Kft. vezetője. Elmondta, hogy ma Magyarországon jó üzlet napelemparkba fektetni. Akinek sikerült bekerülnie a magas, támogatott átvételi árat biztosító KÁT, vagy újabban METÁR rendszerbe, az a napelemparkba befektetett tőkéjének 10 év körüli megtérülésével számolhat. És a megtérülés után még további 10-15 évig biztos, a jellemző méretnek számító 500 kW-os erőmű esetén kb. évi 20 millió forint bevételre számíthat egy naperőmű boldog tulajdonosa. Nem csoda hát, ha a hazai magánbefektetők és vállalkozások mellett megjelentek a nemzetközi befektetők is a hazai piacon. De 18 MW erejéig beszáll a napelem park építési versenybe a MOL, és 100 MW erejéig az MVM révén a Magyar Állam is. Mindezeknek köszönhetően az idén és jövőre várhatóan 1-2 GW napelem kapacitás fog kiépülni Magyarországon. Persze sok a buktató is a naperőmű-létesítés területén, a jogi szabályok, a támogatási rendszer és a finanszírozás is tartogathat váratlan akadályokat. A legfontosabb kérdés azonban minden bizonnyal az, hogy ki fogja ezeket a naperőműveket megtervezni és megépíteni, hiszen már most látszik, hogy a rendelkezésre álló hazai kapacitás meglehetősen szűkös.

A konferencián elhangzott előadások prezentációi letölthetők itt

Varga Pál
A Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének elnöke
A Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke