A német szövetségi kéményseprő központi kamara (ZIV) cáfolja a Focus Online magazinban megjelent március 13-ai cikket. Ebben azt állítják, hogy majdnem 65.000 gáz és olajfűtésű készülék hibásan működik, melyek halált is okozhatnak.

A cikk teljesen téves képet fest, mivel az észlelt hibák szinte kizárólag építési illetőleg szerelésre hibákra utaltak, melyeket ráadásul az üzemeltetővel történt egyeztetést követően rövid időn belül ki is javítottak. A hibákat a kéményseprők éves ellenőrzése és a berendezések jóváhagyása után a www.schornsteinfeger.de honlapon közzétették, amit azután a Focus hibásan és félrevezetően értelmezett. Természetesen használódnak el alkatrészek, öregednek a készülékek, de egy büntetést vagy kizárást csak a javítások elmulasztása esetén lehetne kiszabni.

Tűz- és működési biztonság

A kéményseprőipar a határértékek túllépését hibának értékeli, holott az önmagában nem biztonsági kockázat. A Szövetségi Emissziós Rendeletnek nincs köze az Energiahatékonysági Rendelethez (ENEG).

Az sajnos igaz, hogy Németországban a fűtések 70%-a elavult és ezáltal a hatásfokuk illetőleg az energiahatékonyságuk jóval elmarad a mai technológiák mögött , de ennek semmi köze nincsen a működési biztonsághoz.

A szénmonoxid-mérgezésekkel kapcsolatban is hibásak a Focus információi. A kéményseprő szakma minden évben ellenőrzi a füstgáz CO-tartalmát, a mért adatokat pedig publikálják a Schornsteinfeger (Kéményseprő) nevű szaklapban. Eszerint 191.000 gázkészüléknél állapítottak meg 500-1.000 ppm közötti szénmonoxid-tartalmat, melyekre sürgős karbantartási javaslatot tettek az üzemeltetők és kivitelezők felé. 137.000 készüléknél pedig 1.000 ppm felett volt a CO-érték, itt azonnali karbantartást rendeltek el.

Olajtüzelésű készüléknél 13.200 esetben több mint 1.300mg /kWh volt a mért CO-érték. Viszont ahhoz, hogy életveszély következhessen be a magas CO-érték mellet még más tényezők is kellenek, például a füstgázbeáramlás a lakótérbe. A Focus által közölt cikk a halálos veszélyről tehát nem felelt meg a realitásoknak.

A Focus-nak is elküldött helyesbítés:

Amennyiben az üzemeltetők a készülékeket szakszervizekkel rendszeresen karbantartatják és azokat a kéményseprővel ellenőriztetik, akkor a ZIV szerint magas működési és tűzvédelmi biztonság garantált.

Forrás: SI SHK szaklap / fordította: I. Csutor

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 11. alkalommal rendezte meg a Szakma Sztár Fesztivált. A Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 43 szakmában közel 300 tanuló versengett április 23. és 25. között. Az esemény a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőinek a színhelye volt és célkitűzése továbbra is a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmatanulás népszerűsítése révén.

2018-ban az elődöntőkben minden eddiginél több, országosan 7032 diák vett részt, amelyeket a területi kamarák bonyolítottak le. Ezt követték a válogatóversenyek, melyen 474 fiatal versengett a döntőbe jutásért, végül a szakmai versenyek országos döntőjébe 236-an kerültek be.

Az alábbi link alatt található táblázatban az épületgépészeti szakmák győzteseinek, iskoláinak és felkészítőinek neveit közöljük.

Gratulálunk a kiváló teljesítményükhöz!

Az épületgépészeti szakmákban született eredményeket megtekintheti itt

Az idei EuroSkills 2018 Budapest versenyen Európa legjobbjai mérik össze tudásukat a víz -, gáz- és fűtésszerelő szekcióban szeptemberben. A hazai februári elődöntőből négy helyezett jutott tovább a nemzeti döntőbe, amely március 28-29-én zajlott a versenynek otthont adó Weishaupt Hőtechnika Kft. telephelyén.

A hazai indulókat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegálta, felkészítőjük Szigetvári Csilla épületgépész mérnök volt. A nemzeti döntőt a 22 éves Miklós Ádám nyerte, aki végzett épületgépész technikus, tanulmányait a Szily Kálmán Műszaki Szakgimnáziumban folytatta. A tehetséges tanuló tavaly már az Abu Dhabiban tartott Worldskills 2017 szakmai világbajnokságon is megmérettette magát. Szintén a Szily Kálmán padjaiból indult a nemzeti döntőre Kovács Bence Attila és Török Balázs Máté, akik bár nem jutottak tovább nagyon szépen teljesítettek, ahogy Pál Szabolcs is, aki az Arany János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskola végzős tanulója.

- A kétnapos verseny főként gyakorlati részből állt, ahol több modult kellett teljesíteni. A fiúknak egy csatornarendszert kellett felszerelni, csőhajlítási feladatokat, különböző csőkötés-technológiákat kellett alkalmazni, valamint egy megadott mintarajz alapján padlófűtést megszerkeszteni, letekerni – ismertette a feladatokat Szigetvári Csilla, aki folytatja Miklós Ádám felkészítését a szeptemberi Európa Bajnokságra.

A továbbjutó

- Tavaly is részt vettem már a versenyen és örülök, hogy idén sikerült elérni ezt a szép eredményt. Már csak azért is, mert nem voltak könnyűek a feladatok, elsősorban az új technológiákra helyezték a hangsúlyt a verseny szervezői. Most a felkészítő tanárommal minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél jobb helyen végezzek szeptemberben is – nyilatkozta Miklós Ádám, a nyertes versenyző.

Szakmai összefogás

A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrummal szakmai együttműködés keretében a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete (MGVE) és tagvállalatai a versenyzők felkészítését segítették, míg a Weishaupt Hőtechnikai Kft. biatorbágyi telephelye a döntő helyszínét és a teljes infrastruktúrát biztosította, hogy nyugodt körülmények között, zökkenőmentesen történjen a megmérettetés. Az MGVE elnökétől megtudtuk, hogy a támogatói felkérésre sok neves fűtéstechnikai vállalat is igent mondott:

- Nagyon pozitívan álltak hozzá a szakma cégei, akiktől tárgyi és anyagi támogatást is kértünk. A résztvevő közel 20 cég majd mindegyike készült ajándékokkal a versenyzőknek, kaptunk ingyenes médiafelületet három szaklapban, hat cég biztosított anyagi támogatást, egyikük pedig 50 ezer forint értékű ajándékot nyújtott át az első három helyezettnek – számolt be a történtekről Versits Tamás.

Képes beszámolónk:

Az építőipar veszélyes ágazat. A veszélyforrások között nagy számban megtalálhatók a fizikai tényezők, a kültéri, szabadtéri, a magasban, valamint a mélyben végzett veszélyes munkavégzés.

Ez évben már négy halálos kimenetelű baleset volt az építési ágazatban.

Az EUROSTAT 2017. januári adatai szerint az Európai Unió 28 országának 100 ezer munkavállalóra számított halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulásának gyakorisága 2015-ben Máltán volt a legmagasabb (17,94), ezt követte Litvánia (15,54), Románia (14,64), a Cseh Köztársaság (12,61), Görögország (11,53) és Magyarország (10,98). A legkevesebb baleset két országban, Hollandiában és Svédországban (1,5) történt.

A statisztikai adatok között bíztató az a tendencia, hogy 2008-tól folyamatosan csökken a halálos kimenetelű balesetek száma, így többek között Magyarországon is. Míg 2008-ban a 100 ezer munkavállalóra számítva 16,63 halálos baleset történt, addig 2015-ben a halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulása 10,98 volt.

Az építőipari ágazat jelenlegi szerződésállományát figyelembe véve a következő két-három évben jelentősen nő a hazai építőipari termelés. Így a 2017. évi 2494 milliárd forintos termelés az idén 3000 milliárd Ft körülire emelkedhet. Ez a gyors növekedés komoly kihívást jelent a munkaerő szempontjából, hiszen egyre több jól képzett szakemberre lenne szükség.

A kapacitásleterheltség és a munkaerőhiány miatt az építőiparban megvan a veszélye annak, hogy növekedni fog a munkahelyi balesetek száma. A munkaerőhiány következtében olyan társadalmi csoportok (időskorúak, külföldi munkavállalók és alacsony képzettségűek) foglalkoztatására is sor kerül, akiknél magasabb a munkahelyi balesetek kockázata.

Az egyik legveszélyesebb iparágnak az építőipar tekinthető, így balesetvédelmi szempontból is kiemelten kell foglalkozni vele. A szakirodalom alapján azonban nem a megfelelő szabályozással van probléma, hanem azok betartásával úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalon. A szabályok betartása részben orvosolható is lenne szigorúbb ellenőrzéssel és a két oldal szemléletváltásával.

A munkavédelmi stratégia Magyarországon és az EU-ban a munkahelyi biztonság növelésével, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentésével, valamint kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt kialakuló kihívásokkal foglalkozik. Ezekben kiemelik a programok eredményesebb végrehajtásának, a foglalkozásból eredő betegségek kockázata feltárásának és megelőzésének, a tájékoztatás fokozásának, valamint a munkával töltött idő hosszabbításának szükségességét. Kiemelt figyelmet fordítanak a kkv szektorra, amely sajátosságai révén nehezebben képes alkalmazni az életbe léptetett jogszabályokat, előírásokat. Mindkét stratégia egyetért abban, hogy szükséges a jogszabályok egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a jó gyakorlatok ismertetése és átvétele, a munkavédelemhez köthető kutatások és az oktatás támogatása.

Az ÉVOSZ hangsúlyozza, hogy szükség van a hazai munkahelyi balesetvédelem erősítésére. Így többek között fontos a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, a munkafelügyelők és a munkaellenőrzések számának növelése, a munkavédelem szerepének növelésére az oktatásban.

Az ÉVOSZ 2017-2019. években szemléletformáló képzéseket szervez „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” című projekt keretében, aminek célja az építőiparban tevékenykedő vállalkozások körében a megvalósuló ismeretátadás, a munkahelyi egészségmegőrzés és biztonság fejlesztése. Az oktatás lehetővé teszi, hogy csökkenjenek a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, és hosszú távon javuljon a munkahelyek biztonsága, színvonala és a munkavállalók teljesítménye.

A diákok jelentős hányada nem részesül munkavédelmi oktatásban, még alapismeretek szintjén sem. Fontos lenne a szakiskolákban kiemelni az egészséges és biztonságos munkavégzés fontosságát.

Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ)
Budapest, 2018. április 20.