Hirdetés


Hirdetés

Általános hírek
Javaslat a lakóingatlanok energiahatékonyságát növelő korszerűsítésének támogatására PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

A Magyar Épületgépészek Szövetsége levélben tett javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a lakóingatlanok energiahatékonyságát növelő korszerűsítések támogatására.

A levelet itt közöljük:

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Szabó Zsolt
fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár úrnak

Tárgy: Javaslat a lakóingatlanok energiahatékonyságát növelő korszerűsítésének támogatására

Tisztelt Államtitkár Úr!

A hazai lakásállomány energiafelhasználása kirívóan magas, értékelhető javulása csak az eddigieknél lényegesen hatékonyabb támogatási rendszer kialakításával lehetséges.

Az elmúlt időszak támogatási rendszerének hátrányai:

  1. A pályázati kiírások túl bonyolultak, egy reális pályázat elkészítéséhez pályázatíró „szakértő” igénybevétele szükséges.
  2. A pályázati kiírások általában több hónapos, akár több éves „lebegtetés” után jelennek meg, majd újabb hónapokig húzódik a pályázatok elbírálása, ami rendkívül megnehezíti a korszerűsítés előre tervezését.
  3. Az előirányzott támogatási keretösszegek gyorsan kimerülnek, igen kevés pályázó tudja kihasználni, vagy csak azok, akik előzetes információk alapján az előre összeállított pályázatukat azonnal be tudják nyújtani.

A fenti hátrányok kiküszöbölésére javasoljuk a pályázati rendszer megszüntetését. Helyette, egy időben és az anyagi kereteket is tekintve nyitott, valódi támogatási rendszert javaslunk működtetni.
A támogatási folyamat lebonyolítását közvetlenül bankok végezzék! Nincs szükség különféle, nagy tehetetlenséggel működő értékelő-bíráló, hivatali bizottságokra, amelyek felelősek az elbíráláshoz, a szerződéskötéshez, majd a kifizetéshez szükségessé váló aránytalanul hosszú átfutási időkért. A korszerűsítés műszaki és gazdasági ellenőrzésére a bankok képesek, az ellenőrzés részleteit és feltételeit a bankkal kötött támogatási szerződés kell tartalmazza.

A pénzügyi keret nyitottá tétele, 3-5 éves távlatban nem növelné a költségvetés terheit. Minden korábbi szakmai tanulmány kimutatta, hogy a korszerűsítés eredményeként befolyó Áfa és egyéb adó, valamint járulék többlet néhány év alatt önfenntartóvá tenné a rendszert. Egyúttal elérhetővé válna az energiafelhasználás és a CO2 kibocsátás országosan megcélzott csökkentése, emellett a nemzeti vagyont képező ingatlanok értéke is növekedne.

A finanszírozás forrásaként,
az eddigiekhez hasonlóan az ingatlan tulajdonosa által biztosított önrészt, az államilag garantált vissza nem térítendő támogatást és a szükség szerint igénybevető kedvezményes banki hitelt tekintjük:
a) A tervező-kivitelező vállalkozói szerződések (szakáganként bonthatóan) alapján várható költségek legalább 20%-át kitevő önrész az ingatlan tulajdonos szálavezető bankjánál nyitandó számlán rendelkezésre kell álljon.
b) A vissza nem térintendő támogatás mértéke lakóegységenként maximum 2 M Ft, de legfeljebb az igazolt költségek 50%-a, melyet a számlavezető bank a vállalkozói végszámla (végszámlák) és az energiatanúsító igazolásának benyújtása után a szerződésben megjelölt kedvezményezettnek átutalással kifizet.
c) Az önrészen és a támogatáson felüli költségek fedezetére az ingatlan tulajdonosa jogosult államilag támogatott banki hitel igénybevételére, melyet a számlavezető bank a megfelelő hitelképességi vizsgálat alapján a felmerülés ütemezésének megfelelően bocsát rendelkezésre.

Eredményesség igazolása
A támogatás igénybevételének alapfeltétele, hogy a korszerűsítés a 7/2006.(IV.24.) TNM rendelet követelményeinek megfeleljen és emellett a lakóingatlan energiahatékonysági besorolása a korszerűsítés eredményeképpen legalább 1 fokozattal javuljon.
A „BB” vagy annál magasabb szint elérése külön bónusz támogatással jutalmazható.
Az energiahatékonyság javulás igazolására az ingatlan tulajdonosa hiteles energetikai tanúsítványt készíttet az épület meglévő, korszerűsítés előtti állapotáról, majd az épület felújítás utáni állapotáról. Is. A jogosult tanúsító szakember nyilatkozik arról, hogy a tervezői-kivitelezői vállalkozási szerződések szerint korszerűsített ingatlan a fenti követelményeknek megfelel.
A tanúsítvány a végszámla mellékletét képezi, a bank csak ennek megléte esetében folyósítja a vissza nem térítendő támogatást, illetve a hitel támogatása csak ennek megléte esetében számolható el.

2016. november 20.

Tisztelettel:

a Magyar Épületgépészek Szövetsége elnöksége

Módosítás dátuma: 2017. január 13. péntek, 14:38
 
MÉGSZ-közlemény az ionkazánokkal kapcsolatban PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

A Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöksége helyesnek tartja, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatósága megtiltotta a vitatott ionkazánok magyarországi forgalmazását.

A MÉGSZ által kiadott médiumokban összesen kétszer jelent meg hirdetés ionkazánokról: 2012 novemberében egy hírlevélben és az Épületgépész 2013 áprilisi számában hirdetésként. Mindkét készülék rendelkezett CE-jelzéssel, amelyről jóhiszeműen feltételeztük, hogy hivatalos helyről származó igazoló jel. Még 2013 folyamán két szakmai cikknek adtunk helyt az Épületgépészben, amelyekben a szerzők az ionkazánnal kapcsolatos szakmai kétségeiket hangsúlyozták, az egyikben pedig ennek jogosságát mérési eredményekkel is igazolták.

2016. október 6.

a MÉGSZ elnöksége

Módosítás dátuma: 2017. január 13. péntek, 14:37
 
Nap-, szél- és geotermikus energiák, biomassza-hasznosítás a IV. Megújuló Energia Szakmai Napon PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

Sűrű és gyorsan pergő szakmai programon vett részt az a több mint 200 épületgépész és villamos szakember, akik a MÉGSZ által szervezett szakmai napra ellátogattak november 15-én a budapesti Lurdy Ház konferenciaszintjére.

Ráhangolódásként Varga Katalin a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal munkatársa mutatta be a hazai megújulóenergia-helyzetképet. A megújulók felhasználását továbbra is lassú haladás, egyes területeken stagnálás jellemzi, a hivatal bizonyos területeken (hőszivattyúzás, napkollektorok) csak becslésekkel rendelkezik. A bevezető előadás utáni első szakmai blokk a biomasszahasznosítás volt, amelyet Boronkai Miklós, az Öko Valentia Kft. ügyvezetője kezdett. Más berendezések mellett biomasszakazánok együttműködését mutatta be hőszivattyúval. Ezek a hibrid rendszerek már családiházas méretben is reális megoldást jelentenek. Az Uniferro két előadója, Pödör Csaba és Bohár Géza azt emelte ki, hogy a 70 éves, nagy múltú hazai cég alapvetően a konkrét igények nyomán egyéni biomasszakazánokat gyárt a vevőinek. Ha rossz a hatásfok, akkor az első kérdésünk a fa minőségére vonatkozik, mondta Páger Szabolcs a HERZ műszaki tanácsadója, aki számos értékes biomassza-felhasználási tapasztalatot osztott meg a hallgatósággal.

Tamási város geotermikus településfűtési rendszerének szabályozását mutatta be Kiss Imre a Szabályozó és Kompenzátor Kft. ügyvezetője. A Tolna megyei városban egy termálkút hőjével 17 önkormányzati intézményt fűtenek, amelynek üzemeltetése és szabályozása számos érdekes és tanulságos szakmai megoldást igényelt. A levegős hőszivattyúk képességeiről és korlátairól Tóth István a Planning és Trading Kft. műszaki igazgatója tartott fontos elméleti részleteket is felvonultató prezentációt.

Hőszivattyú és/vagy kondenzációs hőtermelő c. előadásában Versits Tamás, a Weishaupt WWP SPLIT 7kW levegő-víz hőszivattyú üzemeltetési paraméterein keresztül szemléletesen mutatta be azokat a tervezői és üzemeltetői szempontokat, amelyek figyelembevételével a hőszivattyús (esetenként egy kondenzációs kazánnal kiegészítve) fűtési rendszer, 10 éven belüli megtérüléssel megvalósítható. Hűtés megújuló energiával címmel Misinkó Sándor, a Hajdu Zrt. üzletágvezetője ismertette a cég adszorpciós hűtő berendezését. A napkollektorokat és napelemeket is tartalmazó trigenerációs rendszer a jövő hűtési technológiája lehet. A Zehnder hővisszanyerő szellőztető rendszereinek legfontosabb tervezési szempontjairól tartott előadást Tóth István. Ismertette a keresztáramú és az ellenáramú hőcserélők legfontosabb jellemzőit, köztük a nedvesítésre is alkalmazható entalpia hőcserélőt is. Külön kiemelte, hogy az új energiacímkézés alapján az egyes hővisszanyerők értékelhetően összehasonlíthatók.

A délutáni program a Dimplex levegő-víz hőszivattyúk bemutatásával kezdődött, amelyet német munkatársa közreműködésével Darvas István, a Mile Kft. képviselője tett meg. Szélenergiával ingyen áram címmel Kelei Zita mutatta be a Wind-Electric új, függőleges tengelyű szélgenerátorait, amelyek kis szélben is hatékonyan és zajtalanul működnek. Legnagyobb előnyük a kis helyigény. Megtérülésük a napelemes beruházás idejének fele, és 50 kW alatt nem engedélykötelesek. A szegedi geotermikus kaszkádrendszer megvalósításának körülményeiről és üzemeltetési tapasztalatairól számolt be Lajkó Csaba (GEOSZ Kft.) Az összesen 40 hőközponton keresztül 8,9 MW teljesítményű fűtésre alkalmas két rendszer látja el a mai napig Szeged belváros és Újszeged középületeinek jelentős részének fűtését.

Az energiakonténer létesítési projektjéről hallhattunk előadást Hajdú-Benkő Zoltántól, az E.ON termékfejlesztőjétől. A mobil, szigetüzemben működő energiaellátó konténer a kiépített elektromos hálózattól távol fekvő fogyasztók kiszolgálását teszi lehetővé. Az alapvetően napelemes rendszer - ha a pillanatnyi áramigény ezt lehetővé teszi - feltölti a konténerbe telepített akkumulátorokat, amelyek napi 10 kWh fogyasztás esetében 2 napig képesek ellátni árammal a fogyasztót. Többlet kapacitást biztosít ezen felül egy üzemanyagcella, amelyik az akkuk feltöltése után kezdi a hidrogéntermelést. A palackokban tárolt hidrogénnel még további 10 napig elektromos ellátás biztosítható.

A napenergia-helyzetképről számolt be Varga Pál MÉGSZ-alelnök, MÉGNAP-elnök. Előadása szemléletesen bizonyította, hogy Magyarország nem használja ki a napenergia hasznosítási lehetőségeit, a környező országokhoz képest is jelentős a lemaradásunk ebben a tekintetben. A napelemes rendszerek megvalósításában sokat segít, hogy a megtermelt, de fölösleges villamos energia a meglévő hálózatra visszaterhelhető. Ehhez hasonló, a tényleges felhasználást mérő támogatási forma nagyon hiányzik a napkollektoros energiahasznosítás területén.

Képes beszámolónk:

Megujulo2016 x1

Megujulo2016 x2

Megujulo2016 x3

Megujulo2016 x4

Megujulo2016 x5

Megujulo2016 x6

Megujulo2016 x8

Megujulo2016 x9

Megujulo2016 x10

Megujulo2016 x11

Megujulo2016 x12

Megujulo2016 x14

További fotókat talál a rendezvényről a honlap galériájában,
azaz ide kattintva.

Módosítás dátuma: 2022. március 28. hétfő, 12:48
 
A III. Szakmai Nemzeti Fórum egységes gázszakmai ajánlása PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

2016. október 5-én megtartott III. Szakmai Nemzeti Fórum egységes szakmai állásfoglalása a 2015. szeptember 26-án életbelépett 813/2013/EU és 814/2013/EU (továbbiakban Rendelet) Energiahatékonysági rendeletek témáiban, különös tekintettel a gyűjtőkémények területén kialakult problémákra.

Az állásfoglalást itt olvashatja

Módosítás dátuma: 2016. december 23. péntek, 07:55
 
Elhunyt Rigó András Meszlényi díjas kollégánk PDF Nyomtatás E-mail
Szerkesztő: Sőbér Livia   

Nagy szomorúsággal vettük a hírt, hogy Rigó András kiváló salgótarjáni kollégánk súlyos betegségben elhunyt.

Alapítója és nyugdíjba vonulásáig tagja volt a MÉGSZ-nek. Emberi és szakmai értékeit a MÉGSZ Meszlényi Zoltán Díjjal ismerte el 2011-ben, az indoklást is tartalmazó oklevél itt látható.

Módosítás dátuma: 2016. december 05. hétfő, 16:29
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 Következő > Utolsó >>

37. oldal / 154